Emlékek az Árpád-korból

A csíkszentkirályi templom cintermében felásott 25 méteres szakaszon az ásatásokat felügyelő Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze sírköveket talált: két 19. századi faragott sírkövet, valamint egy 18. századit, melyről kiderült, hogy a falu egykori plébánosáé. „Valószínűleg sok sír van még, hiszen a templom építésétől, a 12. századtól a 19. századig a templomkertbe temetkeztek a falubeliek” – mondta Darvas.

A templomjavítást is felügyelő régészek a hajó nyugati felében nagyobb beszakadást észleltek a padlón. Darvas elmondta, sejtették, hogy ott kripta lehet vagy családi sírhely, és hamarosan fény derült rá, hogy családi sírra bukkantak, melybe a 14–15. századtól a 17. századig temetkezhettek. Három sírréteget találtak, és összesen 15 sír, sírrészlet került elő. „A legalsó maradt meg legépebben. Az elhunyt ruházatából arra lehet következtetni, hogy előkelő családból származott” – mondta el Darvas. A padolás alatt félbe tört edényt is találtak ételmaradékokkal, ami azt jelzi, hogy a pogány kori temetkezési szokások még éltek a faluban ebben az időszakban. A környékbeli településeken végzett ásatások alkalmával a pogány kori szokások továbbélésének más bizonyítékait is megtalálták. „17. századi sírokban is találtunk »útravalóul« sírba tett pénzt” – mondja Darvas. A román kori hajóban még régebbi sírt is feltártak, feltehetően a 11–12. században, a templom építésekor temettek oda valakit.

A sírokon kívül a legkorábbi templom alapfalát, szentélyfalát is felfedték a déli bejárat és hajó nyugati része irányába nyitott szelvényből. A szentélyfal formája alapján 12. századi lehet. A csíkszentkirályi nem az egyetlen Árpád-kori templom a környéken: a csíkszéki templomok általában a 12. században épültek, majd a 15. század folyamán átépítették őket, szentélyüket meghosszabbították keleti irányba. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Csíkszentkirály plébániaként szerepel, így nyilván temploma is volt. A feltárásnak köszönhetően most már ismert a román kori templom mérete is. A mai templom nyugati részét még mindig az első templom egy hatméteres szakasza képezi, amit a barokk periódusban magasítottak.

A templom falán a nedves vakolat alól freskók kerültek elő a templom Árpád-kori részében, melyeken Mária látható a kis Jézussal, Szent Anna, valamint egy angyal. A freskókat Kocsis Lóránt falkép-restaurátor tisztította meg, ő a 14. század végére, 15. század elejére datálta keletkezésüket. A freskók konzerválásához, restaurálásához tavasszal fog hozzá a szakember.

(fotó: Rusu Tibor)