Hirdetés

Eltűnőfélben lévő mesterségek felkiáltójelei – Vargyasi Levente szentgyörgyi fotográfus, dokumentumfilmes legújabb alkotásáról

Az erdélyi cukorrépa-termesztés végnapjait követi nyomon Vargyasi Levente sepsiszentgyörgyi fotográfus, dokumentumfilmes legújabb alkotása, a Keserédes, amely kettős nézőpontból láttatja a kisgazdák vergődését, a cukorgyárak bezárását. A filmről, amelyben elkeseredett helyzetben lévő termelők, ellehetetlenített vállalatok vezetői vallanak helyzetükről, Vargyasi Leventét kérdeztük.

Kiss Judit

2020. július 23., 07:502020. július 23., 07:50

– Keserédes című, legújabb dokumentumfilmje korábbi alkotásaihoz hasonlóan eltűnőfélben lévő mesterségről, iparágról szól, azt igyekszik megörökíteni: a cukorrépa-termesztést. Korábbi alkotásai közül a Szenesek című például a székelyföldi szénégetők, a Tehenesek pedig a tehéntartók életformáját, gondjait helyezte reflektorfénybe. A kihalófélben lévő foglalkozások rögzítése inkább a célja, vagy a gazdák gondjaira szeretné ráirányítani filmjeivel a figyelmet?

– A Tehenesek című filmem személyes emlék továbbéltetése volt, azért szerettem volna elkészíteni, mert én is érintett voltam, hiszen már gyerekkoromban szoros kapcsolatom volt a gazdálkodással. Az ötlet, hogy a cukorrépa-termesztésről készítsek filmet, a 2017-es, a tehéntartó gazdák gondjairól szóló alkotás bemutatójakor született: odajött hozzám a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Könczei Csaba, ő hívta fel a figyelmemet az ágazat gondjára, mondván: ha most nem fogom elkészíteni ezt a filmet, akkor lehet, hogy már nem lesz alkalmam rá. Ez a mezőgazdasági ágazat ugyanis eltűnőfélben van a mi környékünkön.
 
– Mikor készült a film? Melyik pillanatát rögzíti az ágazat gondjainak?

Hirdetés

– A 2018-as évben forgattuk, és 2019 elején fejeztük be rendezőtársammal, T. Bányai Péterrel, a bukaresti köztévé Magyar Adásának vágójával. A cukorrépa-termesztés múltjáról tudni kell, hogy Brassó, Kovászna és Hargita megyében sokkal több cukorrépát termesztettek egészen az 1970-es  évek végéig, mint krumplit. Inkább cukorrépa-, mint krumplitermesztő vidék volt ez, nagy mezőgazdasági hagyománya volt az ágazatnak. A Brassó megyei Botfalu cukorgyárát a szerencsi cukorgyár építtette az 1890-es években, és azóta minden évben készítettek ott cukrot, háború idején is működött a gyár.

A kihalófélben lévő erdélyi cukorrépa-termesztést az utolsó pillanatokban rögzítette Vargyasi Levente dokumentumfilmje •  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

A kihalófélben lévő erdélyi cukorrépa-termesztést az utolsó pillanatokban rögzítette Vargyasi Levente dokumentumfilmje

Fotó: Vargyasi Levente

– De ez már a múlt. Mostanra eltűnőfélben van a Székelyföldön a cukorrépa-termesztés is, akárcsak a szénégetés vagy a kerekes mesterség, amiről korábban készített filmet.

– Igen, ha belegondolok, kicsit úgy tűnhet, mintha utolsó pillanatban dokumentálnék mesterségeket. De nem szeretném, hogyha valahol megjelenek, akkor már lehessen tudni, hogy az illető foglalkozás, iparág megszűnik. Persze van olyan célom is, hogy nem szeretném, ha ezek az kisipari ágazatok nyom nélkül tűnnének el.

Idézet
A cukorrépa-termesztők helyzetét is valóban a 24. órában rögzítettük. Nem akarok vészmadár lenni, de nem látom ennek az ágazatnak a fényes jövőjét azért sem, mert a globalizáció arrafelé tolja ezeket a mezőgazdasági ágazatokat, hogy a terméket más országokban termelik, ide csak elhozzák, és mi csupán fogyasztók vagyunk. Bár szükség lenne az itteni cukorrépa-termesztésre, a versenyt nem lehet felvenni a külföldiekkel, akik idejönnek, felvásárolják a gyárakat, majd bezárják.

Ahogy a nagyváradi cukorgyárral is történt, a Diamanttal: jött a németországi cég, megvásárolta. Az ott dolgozó idős ember, aki a filmünkben szerepel, fotókat készített arról, hogy a gyárépületet eltüntették, szétszedték, betemették a helyét is.

– Ilyen értelemben a most élő generációk ezen iparágaknak gyakorlatilag a kimúlását nézhetik végig?

– Igen, azért is fontos számomra ezeknek a filmeknek az elkészítése, mert a megszűnési folyamat akkor történik, amikor én élek. Ha csupán egy múltbeli történésről lenne szó, nem érintene meg ennyire.

Idézet
De gyerekkoromban még én is cukorrépát fejeltem, a háromszéki Nyújtódon a nagyszüleim termesztették. Emlékszem, cukorrépahegyek álltak a vasutak mellett, mindez már a múlté.

A mi mezőgazdászaink olyan növényeket fognak termeszteni, amikről mások mondják meg, hogy milyen legyen, mennyi legyen, milyen magból. A mi saját identitásunkhoz kötődő, a mi éghajlatunknak kedvező növények lassan ki fognak veszni. És nem ezeket fogják termeszteni, vagyis nem azt, ami jó lenne a mi mezőgazdászaink, a föld, az éghajlat szempontjából, hanem azt, amire több szubvenciót ad az Európai Unió. Gazdasági irány ez.

•  Fotó: Vargyasi Levente Galéria

Fotó: Vargyasi Levente

– Filmjei számos szakmai elismerést kaptak. Olyan irányú visszajelzések érkeztek-e, amelyek a gazdák megsegítésére irányulnak a dokumentumfilmjeinek köszönhetően? Valakiknek üt-e szöget a fejébe, hogy ha kihal a mesterség, akkor mi lesz azokkal, akik generációkon keresztül ezzel foglalkoztak?

– T. Bányai Péter kollégámmal azért is készítjük el ezeket a filmeket, hogy felkiáltójelek legyenek. Úgy érzem, megváltozott az ingerküszöb is: nem biztos, hogy akár egy tüntetés vagy egy dokumentumfilm a várt hatást gyakorolja a környezetre. Ha a cukorrépának két gyökere lenne, az nagyobb eséllyel hívná fel a figyelmet a jelenségre. Remélhetőleg sok embert megérintenek ezek a dokumentumfilmek, azt is reméljük, hogy vannak, akik elgondolkodnak rajta. És abban is bízom, hogy az emberek a filmekben bemutatott kisgazdák életéről másként fognak gondolkodni, esetleg többen fognak helyi terméket fogyasztani, vásárolni, mint multik által gyártott termékeket.

– A filmet nemrég tévében láthatták a nézők, de mozis bemutatója még nem volt. Mikor számíthat erre a közönség? És mi szerepel a további filmkészítési tervei közt?

– Szeretnénk moziban bemutatni a Keserédest, de lehet, hogy csak online vagy szabadtéri mozi formájában valósul meg egyelőre. Egyébként azt tervezem, hogy ezek után kicsit pozitívabb kicsengésű filmet készítenék, nem szeretnék csak a kihalófélben lévő foglalkozások dokumentálásába belefásulni. De nyilván ez sem biztos, mert a jövő általában átírja a korábbi elképzeléseket. Így volt a Tehenesek című filmmel is: amikor befejeztem, akkor is azt mondtam, hogy több ilyesmit nem készítek, de aztán jött a lehetőség, hogy meg kellene örökíteni az eltűnő cukorrépa-termesztést. Mindig úgy indul, hogy dokumentálunk egy mesterséget, iparágat, viszont amikor kicsit jobban beleássuk magunkat, akkor derül ki, hogy ennél több van ebben a történetben: nemcsak a szépségét kell megmutatni egy iparágnak, hanem a kilátásait vagy kilátástalanságát is.

Meszesek, szenesek, tehenesek, kerekesek

A sepsiszentgyörgyi Vargyasi Levente fotográfusként és filmkészítőként egyaránt ismert. Alkotásait számos szakmai elismeréssel jutalmazták. Többek közt 2019-ben a Kovács László- és Zsigmond Vilmos-operatőrverseny dokumentumfilmes kategóriájában bizonyult a legjobbnak, rangos szakmai díját a Tehenesek című dokumentumfilm képi világával érdemelte ki. A 2017-ben készült Tehenesek a háromszéki szarvasmarhatartók helyzetét tárja fel a 2015 és 2017 közötti periódusban. Párhuzamos gazdasorsokkal találkozik a néző, a filmben szerepel az egyesületi elnök, a hagyományosan gazdálkodó vidéki kisgazda, a gazdákat egyesítő szövetkezet, a fejlesztésekben gondolkodó, húsmarhákat tenyésztő nagygazda. A gazdákon kívül fontos szerep jut az érdekvédelmi szövetkezeteknek, egyesületeknek is. A Meszesek című néprajzi dokumentumfilm a hagyományos erdei iparról, az erdőlést, bányászatot és kohászatot ötvöző mészégetésről, az ahhoz kötődő életformáról, egy vargyasi mészégető mindennapjairól szól: Kinda István néprajzkutató és Vargyasi Levente alkotópáros filmjei sajátos kordokumentumok, veszélyeztetett foglalkozások és életvilágok megörökítései. A Szenesek Vargyasi Leventének szintén Kinda István néprajzkutatóval közösen készített filmje: a hagyományos ipart és az ahhoz kötődő erdei életformát egy farkaslaki szénégető család révén ismerjük meg. A Kerekesek című néprajzi dokumentumfilm főszereplője Gál József, a háromszéki Zabola utolsó aktív kerekesmestere. A filmben szereplő Bende Tibor kovács is az utolsók közt van a községben, aki még fel tud vasalni egy fából készült szekérkereket.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
Hirdetés
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
2026. október 29., csütörtök

Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem

A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.

Fennállásának 80. évfordulóját ünnepli a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
Hirdetés
2026. október 28., szerda

Sokféle történet, közös öröm: Müller Péter és a Sziámi zenekar is fellép a Kolozsvári Zsidó Napokon

Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.

Sokféle történet, közös öröm: Müller Péter és a Sziámi zenekar is fellép a Kolozsvári Zsidó Napokon
2026. október 28., szerda

Elhunyt Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor

Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.

Elhunyt Gyöngyössy János történeti grafikus, illusztrátor
2026. október 27., kedd

Léda és Csinszka találkozik: Ady szerelmeiről szóló zenés színházi előadás Aradon

Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.

Léda és Csinszka találkozik: Ady szerelmeiről szóló zenés színházi előadás Aradon
Hirdetés
Hirdetés