Fotó: Facebook/Festival de Cannes
HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁS – Két világjárványos év, azaz egy év kimaradás és egy rendhagyó alkalom után az idei cannes-i filmfesztivál nyitórendezvényének beszámolója eredetileg valahogy így kezdődött volna: miközben Európa keleti felében dúl a háború, addig a csillogó francia Riviérán kedden a szokásos pompa és fényűzés közepette kezdetét vette a 75. cannes-i filmfesztivál. De a történetet átírta a megnyitó meglepetésvendége és legnagyobb sztárja, a videón jelentkező Volodimir Zelenszkij.
2022. május 18., 08:092022. május 18., 08:09
2022. május 18., 16:042022. május 18., 16:04
A 75. cannes-i filmfesztivál nyitórendezvényén „hiába” díjazták az idén 60 éves Forest Whitaker Oscar-díjas amerikai filmszínészt tiszteletbeli Arany Pálma-díjjal, hiába vonult fel a Vincent Lindon által vezetett nemzetközi zsűri, melyben fele-fele arányban foglalnak helyet nők és férfiak: Rebecca Hall brit-amerikai, Deepika Padukone indiai, Noomi Rapace svéd és Jasmine Trinca olasz színésznők mellett Aszgar Farhadi iráni, Ladj Ly francia, Jeff Nichols amerikai és Joachim Trier norvég rendezők, hiába nyitotta meg a sugárzó Julianne Moore a fesztivált, nekik „csak” taps járt.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a francia Riviéra legnagyobb kulturális eseménye, az évfordulós fesztivál a háború jegyében, hatását érezve zajlik majd, de meglepetésvendégről nem volt szó. A fesztivál vezetősége úgy döntött, nem kíván orosz delegációt fogadni, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személyek, újságírók megjelennének a filmszemlén.
A tiltás a kormánykritikus orosz művészekre nem vonatkozik, így lehetséges, hogy Kirill Szerebrennyikov Csajkovszkij felesége című filmjével veszi kezdetét szerdán a hivatalos versenyprogram.
Az est nemzetközi sztárja az idén 60 éves Forest Whitaker Oscar-díjas amerikai filmszínész volt, aki tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehetett át az életművéért
Fotó: Facebook/Festival de Cannes
így nem túlzás azt mondani, hogy a megnyitót csak a kiváltságosak nézhették végig a Lumière színház (egyébként meglepően kényelmetlen) székeiből, melyekből úgy 2300 van. A többi fesztiválozó (és nem csak) a fesztiválpalota előtti kivetítőn kísérhette végig a beszédeket – bár jellemzően inkább valamelyik kellemes vendéglőben vacsoráztak vagy egy zártkörű partin iszogattak.
A megnyitót egyébként rengeteg előkészület előzte meg, amelyeket volt alkalmam megszemlélni: hétfőn késő este, éjjel még szerelték a kordonokat, amelyek elválasztják a belépővel rendelkezőket az „átlagemberektől”, illetve a mindenre is jó belépővel rendelkezőket a „sima” belépősöktől. Arrébb tettek néhány cserepes pálmát, igazgatták az akkor még a portól is fóliával védett vörös szőnyeget. A Croisette üzletei szintén készültek, a Chanel, a Dolce Gabbana, az Yves Saint Laurent márkák kirakatait egy este alatt alakították át „fesztiválosra”.
Na nem mintha nem élne meg valószínűleg a rengeteg turistából, mint az Azúrpart többi városa, de Cannes 75 év alatt elköteleződött: még a csatornafedőkön is a fesztivál logója, az aranypálma van.
Meg egyébként is, a cannes-i fesztivál a tiszteletreméltó hagyományon, a filmtörténeti jelentőségen túl a külcsínről szól.
A Vincent Lindon által vezetett nemzetközi zsűri, melyben fele-fele arányban foglalnak helyet nők és férfiak
Fotó: Facebook/Festival de Cannes
A megnyitót – melyet a kivetítőn néztem végig – Virginie Efira belga színésznő vezette háziasszonyként. Az est nemzetközi sztárja, Forest Whitaker Oscar-díjas színész díjazását egy rövid összeállítás követte a filmjeiből, majd a zsűrielnök Vincent Lindon francia filmszínész alkotásaiból is levetítettek néhány részletet. Whitaker egyébként először 1988-ban szerepelt Cannes-ban, amikor a Clint Eastwood Bird – Charlie Parker élete című filmjének címszerepéért el is nyerte a legjobb színész díját.
Arról is beszélt, hogy épp az ilyen alkalmak, helyek nagyszerű lehetőségek, hogy világ problémáira tereljék a figyelmet. Kiemelte, hogy 75 éve, 1939-ben a cannes-i fesztivál éppen a fasizmus elleni küzdelem szándékából jött létre, és most is igyekszik ehhez igazodni, mivel a film egy érzelmi fegyver, amely segít a közöny ellen harcolni.
Vincent Delerm és Virginie Efira együtt énekelte a Que je t'aime című dalt
Fotó: Facebook/Festival de Cannes
A beszédeket Vincent Delerm éneke, a Que je t'aime egészítette ki, melyet kérésére a közönség, illetve az est háziasszonya is vele énekelt.
Mégis az este legnagyobb sztárja a videón Kijevből jelentkező ukrán elnök volt, akit állva üdvözölt a közönség. A közel tízperces beszédben Zelenszkij több szállal is összekötötte a film világát a háborúval,
A Bucsában megölteket, valamint Mariupol ostromát felemlegetve szólította fel a filmeseket, hogy ne hallgassanak ezekről, szerinte a győzelemhez a hetedik művészetre is szükség van. Hangsúlyozta, hogy a mariupoli színház, ahol több száz civil életét vesztette, nem sokban különbözött attól a teremtől, ahol ez a megnyitó zajlik. Az elnök ugyanakkor a Robert Duval megformálta karakter szavait idézte az Apokalipszis most című filmből, hogy a háború borzalmait érzékeltesse.
Bár tény: a fesztiválpalota előtt ekkor már nem volt tömeg – az csak a sztárok bevonulása alatt szokott lenni. A többség vacsorázott, lesétált a tengerparti szabadtéri moziba az esti vetítésre, vagy csak élvezte Cannes csillogását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!