2008. november 24., 09:032008. november 24., 09:03
„A Kájoni Consort Régizene-együttest mindig jó volt hallgatni, mindig élményt jelentett velük együtt zenélni és énekelni. Mert igen magas színvonalon művelik ezt a ritkaszép muzsikát. Ne hagyják abba, folytassák” – ezekkel a szavakkal méltatta a fennállásának huszadik évfordulóján az Erdővidék Kultúrájáért Díjjal kitüntetett, főleg reneszánsz és barokk muzsikát játszó-éneklő baróti társulatot Deák Endre, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője.
Az alkalomra zsúfolásig megtelt baróti református templomban olyan szakmabeli együttesek tették patinásabbá a XVI. Erdővidéki Közművelődési Napok záróakkordját, mint a sepsiszentgyörgyi Codex, a nagykárolyi Collegium, az utánpótlást jelentő baróti Gyöngyharmat, illetve az ünnepelt Kájoni Consort régizene-együttesek. De az idei Erdővidéki Közművelődési Napok nem csak az elmúlt négy-öt évszázad zenei emlékeiről, hanem a majdnem minden kulturális igényt kielégíteni igyekvő törekvésről is szólt. A Bibliáról nyílt kiállítást Berszán István középajtai református lelkész azzal ajánlotta a közönség figyelmébe, hogy a középkori és későbbi fordításoktól a 19–20. században napvilágot látott változatokig valamennyinek az a lényege, hogy az emberek nyelvén szóljanak, és érthetőek legyenek.
Az idei napok könyves kínálatához tartozott Kisgyörgy Zoltán újságíró, geológus háromszéki vármaradványait és túraajánlatait sorjázó Háromszéki vártúra kalauz, illetve Antal Jeno baróti nyugalmazott vadászmester hiteles kalandokat összegző Vadászemlékeim című kötete. Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti kutató Erdővidék, tábornokok földje című munkája kapcsán a szerző megjegyezte, hogy a lakosság számához viszonyítva egyetlen magyar régió sem adott annyi – szám szerint kilenc – tábornokot, mint a parányi, alig több mint 25 ezer lakost számláló Erdővidék.
Bemutatták lapunk munkatársa, Benkő Levente és Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című munkáját is, amelynek kapcsán elhangzott: a történetkutatásban soha nincs lezárt fejezet, ráadásul romániai magyar szempontból még mindig igen sok a feltáratlan fehér folt. Csikány Tamás budapesti történész kollégáival tartott kisbaconi és olaszteleki, hadtörténeti témájú előadásaik kapcsán elmondta: „Láttam, hogy a gyermekek egy idő után unják a szöveget, tehát odaadtam nekik egy negyvenötös revolvert, hadd nézzék. Azonnal felcsillant a szemük, élénkebb lett a figyelem és az előadás egyaránt. Élmény ilyen közönségnek előadni”.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.