Hirdetés

Élményeken keresztül közelíteni az ismeretekhez: edukációs múzeumtúrák, interaktív foglalkozások Szatmáron

Szőcs Péter Levente régész, múzeumigazgató és a gyerekek a tasnádi református templom
felújítási munkálatait megelőző régészeti ásatások helyszínén •  Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook

Szőcs Péter Levente régész, múzeumigazgató és a gyerekek a tasnádi református templom felújítási munkálatait megelőző régészeti ásatások helyszínén

Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook

A történelem, a művészetek, a természet titkaiba is interaktív módszerekkel avatja be a gyerekeket a Szatmár Megyei Múzeum tevékenységsorozata, a Szatmári edukációs múzeumtúrák elnevezésű kezdeményezés. Bár a múzeum a nagyszabású felújítási munkálatok miatt zárva tart, a fiatalokat célzó tevékenységek nem szünetelnek – mondta el a Krónikának Márk-Nagy Ágota ötletgazda, múzeumpedagógus.

Kiss Judit

2022. november 22., 12:212022. november 22., 12:21

Változatos múzeumpedagógiai tevékenységeket szervez magyar gyerekeknek, fiataloknak a Szatmár Megyei Múzeum: régi korok viseleteivel idézik meg a történelmet, különböző művészettörténeti korszakokat – például a nagybányai festőiskola remekeit hozzák közel a fiatalokhoz, valamint régészeti leletek között kutatnak, a természetről, irodalomról tanulnak interaktív módszerekkel.

A programok vezetője, ötletgazdája Márk-Nagy Ágota, aki két éve dolgozik a múzeum által létrehozott Szatmár Megyei Kulturális Turisztikai Irodánál.

Hirdetés

Egyébként az intézmény nagyívű felújítás miatt bezárta kapuit, két évig nem lesz nyitva, de a gyerekeknek szóló foglalkozások nem szünetelnek.

•  Fotó: Márk-Nagy Ágota/Facebook Galéria

Fotó: Márk-Nagy Ágota/Facebook

Kordonok mögötti tárgyak és interaktivitás

Márk-Nagy Ágota a Krónika megkeresésére kifejtette, az ő munkaköre a múzeumpedagógusi munka, valamint a Szatmár Megyei Múzeum kiállításaihoz, turisztikai célpontjaihoz, eseményeihez kötődő gyermek és ifjúsági programok népszerűsítése.

Idézet
Feladatom, hogy megszólítsam a környékbeli magyar közösséget.

Drámapedagógus és környezeti nevelői tapasztalatom segít abban, hogy olyan foglalkozásokat tervezzek a múzeum égisze alatt, amelyek élménypedagógiai módszereken, interaktivitáson alapulnak” – mondta el Márk-Nagy Ágota.

•  Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook Galéria

Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook

Hozzátette, a mai kor hozadéka, hogy nagyon nehéz a gyerekközösségek érdeklődését felkelteni, megérinteni őket, mert rengeteg információval bombázza őket a világ. „A múzeumok régi stílusú szokásán, hogy kordonok mögé bezárva találhatóak a porosodó tárgyak, amikről vagy mesél valaki, vagy nem, változtatni kell. A régi megközelítésben nincs élő kapcsolat a múzeumi terek és a látogatók-gyerekek között.

Idézet
Amikor gyerekeknek szervezünk múzeumi látogatást, mindig az kell legyen a cél, hogy valamiképpen vihessék tovább, amit itt tanultak”

– fejtette ki Márk-Nagy Ágota. Hozzátette, nemcsak az fontos, hogy miként segíti a tanult dolog megérteni az adott történelmi kort, tudományos kiállítást vagy irodalmi-kulturális adathalmazt, hanem az is, hogy az ismereteket szervesen beépítsék a világlátásukba, önismereti folyamataikba, értékrendszerükbe.

„Manapság nem túl gyakran találkozni csodára éhes, a felfedezés örömét megélő gyerekekkel. Viszont az élménypedagógiai módszerek varázsmódszerek, az érzékszervekre ható játékokkal, a kreativitás előcsalogatásával, a csoportmunkának köszönhetően hosszú időre vésődnek be az emlékezetbe, a csapatmunka pedig magában rejti a személyközi mélyebb találkozások lehetőségét” – mondta a múzeumpedagógus.

•  Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook Galéria

Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook

Szelfizés kuruc kori ruhákban

Márk-Nagy Ágota kiemelte, a Szatmár megyei intézményben művészeti és tudományos részleg is várta a látogatókat. Például a Természet titokterme című kiállítás mozgatható és működő információs pannókat sorakoztatott fel – színes, kíváncsiságot felkeltő képekkel és különböző feladatokkal színesítették létrehozói az élményt.

„A kiállításon tanultak kapcsán kreatív műhelyt is szerveztünk, ahol madáretetőt, állati farsangi maszkokat készítettek a gyerekek, vagy a beporzás kapcsán rovar- és madárvédelemről tanulhattak, logikai játékokkal vagy érzelmes dalokkal mélyítettük el az ott tanultakat korosztálytól függően” – számolt be Márk-Nagy Ágota. Arról is beszélt, hogy mely korosztályokat célozzák meg foglalkozásaikkal.

A természetismereti foglalkozásokon első osztályosoktól hetedikesekig vettek részt gyerekek.

„Volt vendégkiállításunk: a nyíregyházi Jósa András Múzeumból érkezett kuruc kori fegyvereket és viseleteket láthattunk épp a Vécsey-házban, aminek az udvarán állt az egykori vár éléskamrája, és ahol a szatmári béke feltételeit 1711-ben Rákóczi nemesei letárgyalták. A hetedikes-nyolcadikos diákok, akik magyarságtörténelmet tanulnak az iskolában, felpróbálhatták a korabeli ruhákat – nyilván a másolataikat –, megtekinthették, miként működtek a fegyverek, szelfizhettek, csoportfotókat készíthettek. És ez olyan élmény, ami lelkesedéssel tölti el a gyerekeket, ugyanis sokat számít, hogy élményeken keresztül közelítjük őket az ismeretekhez” – mondta a múzeumpedagógus.

A gyerekek közelről ismerkedhettek a régészeti leletekkel •  Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook Galéria

A gyerekek közelről ismerkedhettek a régészeti leletekkel

Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook

Arról is beszélt, hogy júniusban szintén érdekes programot szerveztek: látványos történelmi kosztümökben, dobkísérettel, fáklyás felvonulással, dobkoncerttel zárták be jelképesen a szatmári múzeumot a felújítás idejére. Kitért a Múzeumok éjszakáján Nagykárolyban nagy sikerűnek bizonyult Légy egy napra királylány vagy királyfi elnevezésű programra is, amit kolléganőjével, Fetykó Amália Erikával, a múzeum művészettörténészével közösen valósítottak meg.

De a tasnádi református templom felújítási munkálatait megelőző régészeti ásatásokra is lelkes gyereksereget vittek el a régész kollégákkal, jelen volt az eseményen Szőcs Péter Levente történész, régész, a múzeum igazgatója is.

Idézet
Felépítettek a kicsik számára egy homokozót, ahová különféle tárgyakat rejtettek el, a gyerekek kis lapáttal, spatulával kereshették ezeket”

– ecsetelte az izgalmas helyszíni foglalkozást a múzeumpedagógus. Mint mondta, ha a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerülnek a vizsgált anyaggal, akkor utána másképp lehet nekik a történelemről beszélni, míg ha csak egy száraz előadást hallgatnak meg, a lényege nem marad meg bennük. Ha viszont találnak egy régi pénzérmét, megtörténik a varázslat.

„Emlékszem, én ötödikes koromban találtam egy régi pénzérmét, és akkortól kezdve régész szerettem volna lenni. Felejthetetlen érzés volt, és a gyereket, igenis, elvarázsolhatja a hasonló felfedezés. Találjon valamit, fedezze fel, mesélhesse el a barátainak, ez életre szóló élmény lehet” – mondta Márk-Nagy Ágota. Hozzátette, bármilyen kiállítást is látogatnak meg a gyerekek, szükség van interaktív játékra.

•  Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook Galéria

Fotó: Szatmári Edukációs Múzeumtúrák/Facebook

Honismereti kvíz Ady születésnapján

Márk-Nagy Ágota arra is kitért, hogy nyilvános Facebook-csoporton keresztül folyamatosan tartja a kapcsolatot pedagógus ismerőseivel, a foglalkozások kapcsán filmet, plakátot, fotómontázsokat készít. Legújabb programjuk, amit Kovács Zsolt Kozsó kvízmesterrel szerveznek, az Iparosotthonban Ady Endre születésnapján – november 22-én – esedékes: irodalmi-honismereti kvíz várja a középiskolásokat.

A jelentkező csapatoknak kirándulást szerveznek Érmindszentre, azaz Adyfalvára, ahol meglátogatják az emlékmúzeumot.

„Szerencsésnek tartom magam, hogy a Szatmár Megyei Múzeumhoz kerültem, mert sokáig kerestem a helyem. Színházi rendezői szakot végeztem, drámapedagógiával, környezeti neveléssel foglalkoztam, így az általam tanult és civil szervezeteknél gyakorolt élménypedagógiai módszereket nagyszerűen tudom alkalmazni kiállítási terekben, a különböző múzeumi programokban – mondta a múzeumpedagógus.

Arra is kitért, Szatmár megye bővelkedik kultúrtörténeti jelentőségű emlékhelyekben, így ezekre is szeretnének összpontosítani.

„Jelenleg egy irodalmi körtúrát terveznék az Ady–Kölcsey–Petőfi irodalmi tengely mentén: Ady Endre Szatmár megye szülöttje – Érmindszenten, vagyis Adyfalván található a felújított szülőháza, Kölcsey sződemeteri szülőháza Tasnád mellett található, és Nagykárolyhoz a kétszáz éve született Petőfi személye kötődik: jó lenne, ha a gyerekek ezeket a helyszíneket mind megismerhetnék. A nagykárolyi Károlyi-kastélyban szeretnék megvalósítani családok, illetve gyerekek számára egy kincskereső nyomozójátékot” – sorolta a múzeumpedagógus.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 06., szombat

A katolikus egyház „emberi arcai” – Kötetben Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel készített interjúi

A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.

A katolikus egyház „emberi arcai” – Kötetben Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel készített interjúi
Hirdetés
2025. december 05., péntek

Majdnem 150 év korrajza fedezhető fel az aradi színlapokból

Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.

Majdnem 150 év korrajza fedezhető fel az aradi színlapokból
2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
Hirdetés
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
Hirdetés
Hirdetés