Fotó: Boda Gergely
2007. december 18., 00:002007. december 18., 00:00
A hangulatos esten Gálfalvi György szerkesztõségi kollégái, barátai és a folyóirat olvasói vettek részt. KAF gyerekkoráról, ifjúságáról, pályaválasztásáról szóló kérdésére a díszvendég elmondta: bár itt született és itt is nõtt fel eseménydús, ingergazdag környezetben, a gyerekkor Marosvásárhelyét mégsem szerette, idegennek érezte magát a városban. Iskolás korában, 15 évesen pályázatot nyert egy elbeszélõ költeményével, és a díj egyféle ösztönzés volt a további, pályaválasztással kapcsolatos kérdésekre is. Kolozsváron 1960-ban felvételizett a magyar szakra, százharminc társával együtt, akik a meghirdetett negyven helyre jelentkeztek. A 9,33-as jeggyel honorált próbálkozás meghozta a várt eredményt: nagyszerû tanárok és évfolyamtársak közt teltek Gálfalvi György egyetemi évei, amelyben meghatározó szerep jutott az irodalommal foglalkozó Gaál Gábor Körnek. „Emberarcú világot kerestünk, az õszinte, egyenes beszédet becsültük egymásban és ezt vártuk az irodalomtól is, kissé túlbecsülve annak világformáló szerepét\" – idézte a 60-as évek elején átélt egyetemi élményeit az ünnepelt. Az egyetem után Gálfalvi György elõbb az Ifjúmunkás riportere és szerkesztõje volt, majd 1970-tõl az Igaz Szó kritikai rovatának szerkesztõje, 1989-tõl a Látó szerkesztõje, 1991-tõl fõszerkesztõ-helyettese és 2005-tõl fõszerkesztõje. Az esten szívesen beszélt az elmúlt az években átélt élményekrõl, legrosszabb és legjobb pillanatokról, az Ifjúmunkásnál eltöltött öt évrõl, majd az Igaz Szó szerkesztõi munkájáról, társakról, akikkel jó volt együtt dolgozni, kellemetlenségekrõl, nehézségekrõl. Gálfalvi elsõ, Szülõföldön, világszélen címû riportkötete 1974-ben jelent meg, ezt követte a Marad a láz? címû interjúkötet 1977-ben, majd 1989-ben a Találkozásaink címû, íróportrékat soroló kötete. 2000-ben adták ki a naplójegyzeteit tartalmazó Egy áruló monológja címû könyvét. Õ kezdeményezte a 90-es években a Látó Irodalmi Színpad rendezvénysorozatot, ahol a hazaiak mellett az egyetemes magyar irodalom jeles magyarországi és Nyugaton élõ képviselõit láthatta vendégül az olvasóközönség. Az évek során a vásárhelyiek többek közt Szabó Magdát, Závada Pált, Gulyás Miklóst, Esterházy Pétert, Parti Nagy Lajost, Bodor Ádámot, Lázár Ervint, Faludy Györgyöt, Kányádi Sándort, Jókai Annát, Gál Sándort, Tolnai Ottót, Grendel Lajost köszönthették körükben. Ugyancsak a Látó-est irodalmi sorozathoz kapcsolódik a folyóirat Nívódíjának megalapítása is, amelyet a lapban megjelent legjobb írások szerzõinek adnak át minden év januárjában. Nyugdíjas éveit az írásnak szeretné szentelni Gálfalvi György, aki arra készül, hogy megírja mindazt, amire szerkesztõi, illetve fõszerkesztõi teendõi mellett korábban nem jutott ideje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok