2010. szeptember 13., 16:442010. szeptember 13., 16:44
Szenes Iván minden idők legtermékenyebb magyar szövegírójaként csaknem kétezer dalszöveget írt, az egész ország, különböző korosztályok ismerik és dúdolják a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Kicsit szomorkás a hangulatom máma, a Kislány a zongoránál, a Találkozás egy régi szerelemmel, az Úgy szeretném meghálálni, a Kicsi gyere velem rózsát szedni, a Mindenkinek van egy álma című örökzöldeket.
Ő volt a szövegírója és a zeneszerzője a legnagyobb magyar slágerek egyikének, a Kovács Erzsi által sikerre vitt Hosszú az a napnak. Ő írta a szövegét az Annál az első ügyetlen csóknál drágám kezdetű slágernek, amellyel első díjat nyertek 1966-ban a Magyar Rádió Tessék választani versenyén, sőt az előadó, Aradszky László ezzel a számmal lett az első aranylemezes.
Sikerei ellenére önmagát szigorú mércével mérte. Mint az MTI-nek egy néhány évvel ezelőtti interjúban fogalmazott, csak azt tartotta slágernek, amit az egész ország ismer. „Ezt talán százhúszról merném biztosan állítani. Igaz, az sem kevés...” – tette hozzá Szenes Iván. Dalszövegei közül nem volt kedvence: úgy vélte, ha kiemelne egyet, azzal megsértené a többit. „Mindegyikkel úgy vagyok, mint a szülő a saját édesgyermekével: a gyengébbek is az enyémek” – vallotta Szenes Iván.
Sokoldalúságát, ráhangolódó és rímfaragó képességét bizonyítja, hogy több mint száz színdarabot, filmet, rádió- és tévéjátékot mutattak be verseivel, illetve az ő átdolgozásában.
Szenes Iván 1924. április 25-én született Budapesten, a nótaköltő és librettista Szenes Andor gyermekeként. Édesapja nyomdokán ő is jogot végzett, majd köztisztviselői és újságírói szárnypróbálgatások után végül a szórakoztatóiparban helyezkedett el.
1949-1950-ben a Fővárosi Népszórakoztatási Intézet, 1951-1956 között a Vidám Színpad alapító dramaturgja, 1956-tól 1961-ig az Országos Cirkusz Vállalat varieté osztályának és szabadtéri színpadainak művészeti vezetője volt. 1961 és 1979 között a győri Kisfaludy Színház és a József Attila Színház, 1979 és 1994 között a Vidám Színpad dramaturgjaként, kabarék szerkesztőjeként, rendezőjeként dolgozott. 1954-ben feleségül vette Kornay Mariann színésznőt.
Elismerései, díjai közül kiemelkedik az 1986-ban kapott eMeRTon-díj, az 1988-as érdemes művész cím, az 1995-ös Fényes Szabolcs-díj és Huszka Jenő-életműdíj.
Szenes Iván temetéséről később intézkednek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok