2009. március 31., 09:102009. március 31., 09:10
Jarre 1924-ben született Lyonban. Zenei elhivatottságára akkor ébredt rá, amikor meghallgatta Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiáját Leopold Stokowski vezényletével. Ütőhangszeres tanulmányai után 1946-ban duót alakított a kortárs zene nagy alakjával, Pierre Boulezzel, Madelaine Renaud és Jean-Louis Barrault párizsi színházához szerződtek. Az ütősök később mindig nagy szerepet kaptak filmzenéiben.
Öt évvel később Jean Vilar kérte fel Jarre-t, hogy komponáljon zenét az avignoni fesztiválon bemutatásra kerülő Homburg hercege című Kleist-darabhoz, amelynek főszerepeit Gérard Philipe és Jeanne Moreau játszották. Később balettzenéket is szerzett a párizsi opera számára, köztük A párizsi Notre-Dame-ot. 1952-ben kezdte filmzeneszerzői pályafutását egy rövidfilmmel, és összesen 164 filmhez komponált zenét a legkülönbözőbb műfajokban.
Több háborús filmet kísérnek szerzeményei (A leghosszabb nap, Két nap az élet, Jákob lajtorjája), dolgozott Hitchcockkal (Topáz), Viscontival (Az istenek alkonya), Paul Newmannel (A gammasugarak hatása a százszorszépekre), Zeffirellivel (Názáreti Jézus), Volker Schlöndorffal (A bádogdob). Hozzájárult Peter Weir két kitűnő filmjének, a Szemtanúnak és a Holt költők társaságának sikeréhez, de az ő zenehangjai borzongattak a Ghostban is.
Már diákként érdeklődött az új technológia iránt, és bejárt Joseph Martenot, az elektronikus billentyűzet (a szintetizátor elődje) feltalálójának óráira. Ez jól jött 1982-ben, amikor megalkotta az első teljesen elektronikus filmzenét (A veszélyes élet éve). Fia, a világhírű zenész, Jean-Michel Jarre követte nyomát e téren. 2001-ben öt évtized után visszavonult a svájci Alpokban lévő házába. Utoljára februárban jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor életművéért Aranymedvével tüntették ki a berlini filmfesztiválon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok