2009. március 31., 09:102009. március 31., 09:10
Jarre 1924-ben született Lyonban. Zenei elhivatottságára akkor ébredt rá, amikor meghallgatta Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiáját Leopold Stokowski vezényletével. Ütőhangszeres tanulmányai után 1946-ban duót alakított a kortárs zene nagy alakjával, Pierre Boulezzel, Madelaine Renaud és Jean-Louis Barrault párizsi színházához szerződtek. Az ütősök később mindig nagy szerepet kaptak filmzenéiben.
Öt évvel később Jean Vilar kérte fel Jarre-t, hogy komponáljon zenét az avignoni fesztiválon bemutatásra kerülő Homburg hercege című Kleist-darabhoz, amelynek főszerepeit Gérard Philipe és Jeanne Moreau játszották. Később balettzenéket is szerzett a párizsi opera számára, köztük A párizsi Notre-Dame-ot. 1952-ben kezdte filmzeneszerzői pályafutását egy rövidfilmmel, és összesen 164 filmhez komponált zenét a legkülönbözőbb műfajokban.
Több háborús filmet kísérnek szerzeményei (A leghosszabb nap, Két nap az élet, Jákob lajtorjája), dolgozott Hitchcockkal (Topáz), Viscontival (Az istenek alkonya), Paul Newmannel (A gammasugarak hatása a százszorszépekre), Zeffirellivel (Názáreti Jézus), Volker Schlöndorffal (A bádogdob). Hozzájárult Peter Weir két kitűnő filmjének, a Szemtanúnak és a Holt költők társaságának sikeréhez, de az ő zenehangjai borzongattak a Ghostban is.
Már diákként érdeklődött az új technológia iránt, és bejárt Joseph Martenot, az elektronikus billentyűzet (a szintetizátor elődje) feltalálójának óráira. Ez jól jött 1982-ben, amikor megalkotta az első teljesen elektronikus filmzenét (A veszélyes élet éve). Fia, a világhírű zenész, Jean-Michel Jarre követte nyomát e téren. 2001-ben öt évtized után visszavonult a svájci Alpokban lévő házába. Utoljára februárban jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor életművéért Aranymedvével tüntették ki a berlini filmfesztiválon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok