2009. március 31., 09:102009. március 31., 09:10
Jarre 1924-ben született Lyonban. Zenei elhivatottságára akkor ébredt rá, amikor meghallgatta Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiáját Leopold Stokowski vezényletével. Ütőhangszeres tanulmányai után 1946-ban duót alakított a kortárs zene nagy alakjával, Pierre Boulezzel, Madelaine Renaud és Jean-Louis Barrault párizsi színházához szerződtek. Az ütősök később mindig nagy szerepet kaptak filmzenéiben.
Öt évvel később Jean Vilar kérte fel Jarre-t, hogy komponáljon zenét az avignoni fesztiválon bemutatásra kerülő Homburg hercege című Kleist-darabhoz, amelynek főszerepeit Gérard Philipe és Jeanne Moreau játszották. Később balettzenéket is szerzett a párizsi opera számára, köztük A párizsi Notre-Dame-ot. 1952-ben kezdte filmzeneszerzői pályafutását egy rövidfilmmel, és összesen 164 filmhez komponált zenét a legkülönbözőbb műfajokban.
Több háborús filmet kísérnek szerzeményei (A leghosszabb nap, Két nap az élet, Jákob lajtorjája), dolgozott Hitchcockkal (Topáz), Viscontival (Az istenek alkonya), Paul Newmannel (A gammasugarak hatása a százszorszépekre), Zeffirellivel (Názáreti Jézus), Volker Schlöndorffal (A bádogdob). Hozzájárult Peter Weir két kitűnő filmjének, a Szemtanúnak és a Holt költők társaságának sikeréhez, de az ő zenehangjai borzongattak a Ghostban is.
Már diákként érdeklődött az új technológia iránt, és bejárt Joseph Martenot, az elektronikus billentyűzet (a szintetizátor elődje) feltalálójának óráira. Ez jól jött 1982-ben, amikor megalkotta az első teljesen elektronikus filmzenét (A veszélyes élet éve). Fia, a világhírű zenész, Jean-Michel Jarre követte nyomát e téren. 2001-ben öt évtized után visszavonult a svájci Alpokban lévő házába. Utoljára februárban jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor életművéért Aranymedvével tüntették ki a berlini filmfesztiválon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok