2009. április 20., 19:432009. április 20., 19:43
A tordai születésű alkotó a kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett. Felsőfokú végzettségét a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen szerezte, magyar szakosként (1954–1959). 1958-ban nem engedték államvizsgára, amelyet végül 1971-ben tett le. 1959-től 1961-ig munkanélküli volt, illetve szabadúszó értelmiségi. 1961 novemberétől az Állami Irodalmi Kiadónál (annak kolozsvári fiókszerkesztőségében) dolgozott mint lektor.
1961-től az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztőségében dolgozott, 1962 és 1969 között a Napsugár című gyermeklap, 1970-ben rövid ideig a Dacia könyvkiadót vezeti. 1982-től az Utunk, 1989-től pedig a Helikon szerkesztőségi tagja, a Korunk szerkesztőtanácsának tagja. 1994 óta meghívott előadóként a kolozsvári egyetemen kultúrtörténetet oktatott.
Munkásságát számos díjjal jutalmazták: Ezek között van egyebek között a Román Írószövetség Díja (1972 és 1977), a Román Tudományos Akadémia Díja (1974), az Európa Kiadó Nívódíja (1974, 1982, 1984), Graves-díj (1988), József Attila-díj (1991), Déry Tibor-díj (1993), a Hét nívódíja (1994), Berzsenyi-díj (1994) a Salvatore Quasimodo Költői Verseny Különdíja (1996). A Kossuth-díjat 1998-ban kapta meg, de kitüntették többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1997) és a Románia Csillaga tiszti fokozatával is (2000).
1954-től publikál. Első írása voltaképpen még gyermekkorában, a Dolgozó Nő gyermekmellékletében látott napvilágot, 1946-ban. Életében több mint 30 kötete jelent meg, köztük a Héphaisztosz és a Papírrepülő című regények, számos vers- és esszékötet, illetve a Kántor László fényképeivel illusztrált Házsongárd monográfia. Magyarra fordította többek között Mircea Dinescu verseit is.
Lászlóffy Aladárt budapesti otthonában, hétfő este érte a halál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok