2009. április 20., 19:432009. április 20., 19:43
A tordai születésű alkotó a kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett. Felsőfokú végzettségét a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen szerezte, magyar szakosként (1954–1959). 1958-ban nem engedték államvizsgára, amelyet végül 1971-ben tett le. 1959-től 1961-ig munkanélküli volt, illetve szabadúszó értelmiségi. 1961 novemberétől az Állami Irodalmi Kiadónál (annak kolozsvári fiókszerkesztőségében) dolgozott mint lektor.
1961-től az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztőségében dolgozott, 1962 és 1969 között a Napsugár című gyermeklap, 1970-ben rövid ideig a Dacia könyvkiadót vezeti. 1982-től az Utunk, 1989-től pedig a Helikon szerkesztőségi tagja, a Korunk szerkesztőtanácsának tagja. 1994 óta meghívott előadóként a kolozsvári egyetemen kultúrtörténetet oktatott.
Munkásságát számos díjjal jutalmazták: Ezek között van egyebek között a Román Írószövetség Díja (1972 és 1977), a Román Tudományos Akadémia Díja (1974), az Európa Kiadó Nívódíja (1974, 1982, 1984), Graves-díj (1988), József Attila-díj (1991), Déry Tibor-díj (1993), a Hét nívódíja (1994), Berzsenyi-díj (1994) a Salvatore Quasimodo Költői Verseny Különdíja (1996). A Kossuth-díjat 1998-ban kapta meg, de kitüntették többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1997) és a Románia Csillaga tiszti fokozatával is (2000).
1954-től publikál. Első írása voltaképpen még gyermekkorában, a Dolgozó Nő gyermekmellékletében látott napvilágot, 1946-ban. Életében több mint 30 kötete jelent meg, köztük a Héphaisztosz és a Papírrepülő című regények, számos vers- és esszékötet, illetve a Kántor László fényképeivel illusztrált Házsongárd monográfia. Magyarra fordította többek között Mircea Dinescu verseit is.
Lászlóffy Aladárt budapesti otthonában, hétfő este érte a halál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok