
2009. január 29., 09:542009. január 29., 09:54
John Updike 1932-ben született a pennsylvaniai Readingben. Édesapja középiskolai tanárként dolgozott, édesanyja is tollforgató volt, ő bátorította fiát az írásra. Első írásai középiskolája lapjában jelentek meg. Ösztöndíjjal, summa cum laudeval végzett a Harvard Egyetemen, és folyamatosan közölt humoros novellákat. 1954-től rendszeresen publikált a The New Yorker folyóiratban és a The New York Review of Booksnak is szállított anyagokat. Első könyve, egy verseskötet 1958-ban jelent meg, a közönség lelkesedéssel fogadta.
Updike-ot elsősorban az amerikai középréteg átlagélete és a kisvárosi lét banalitása izgatta. Fél évszázados írói pályafutása során több mint ötven könyve jelent meg, művei rendszeresen felkerültek a bestseller listákra. Számos irodalmi műfajban – novellistaként, regényíróként, költőként és esszéistaként is – maradandót alkotott.
Az 1960–2000 között írt hatalmas családregény folyama, a Nyúl-sorozat – Nyúlcipő, Nyúlketrec, Nyúlháj, Nyúlszív – nagy ívű fejlődésregény: a főhősé, Harry (Nyúl) Angstromé éppúgy, mint a hétköznapok Amerikájáé. Updike a tetralógián kívül egy 182 oldalas novellát is szentelt hősének, 2001-ben pedig újabb kötet jelent meg: a Nyúlfark és más történetek címmel a sírba küldött Nyúlról ír, akinek emlékét ezúttal törvénytelen leánya támasztja fel.
1970-ben indította útra Bech-sorozatát, a Bech könyve című regényével. Az önéletrajzi ihletésű darabokban az író helyzetéről ad képet. 1984-ben jött ki a három évvel később George Miller rendezésében, Jack Nicholson főszereplésével vászonra is átültetett Az eastwicki boszorkányok, amelyhez folytatást is írt. A 2008-as The Widows of Eastwick az író utolsó munkája, a mára öregasszonyokká lett eastwicki boszorkányok hétköznapjait ábrázolja.
Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért, és kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awardsot. Updike egyéni stílusa, rugalmassága és a másfajta irodalmi irányzatokra való nyitottsága a 20. századi modern amerikai irodalom egyik legjelentősebb elbeszélőjévé tette.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.