2009. január 29., 09:542009. január 29., 09:54
John Updike 1932-ben született a pennsylvaniai Readingben. Édesapja középiskolai tanárként dolgozott, édesanyja is tollforgató volt, ő bátorította fiát az írásra. Első írásai középiskolája lapjában jelentek meg. Ösztöndíjjal, summa cum laudeval végzett a Harvard Egyetemen, és folyamatosan közölt humoros novellákat. 1954-től rendszeresen publikált a The New Yorker folyóiratban és a The New York Review of Booksnak is szállított anyagokat. Első könyve, egy verseskötet 1958-ban jelent meg, a közönség lelkesedéssel fogadta.
Updike-ot elsősorban az amerikai középréteg átlagélete és a kisvárosi lét banalitása izgatta. Fél évszázados írói pályafutása során több mint ötven könyve jelent meg, művei rendszeresen felkerültek a bestseller listákra. Számos irodalmi műfajban – novellistaként, regényíróként, költőként és esszéistaként is – maradandót alkotott.
Az 1960–2000 között írt hatalmas családregény folyama, a Nyúl-sorozat – Nyúlcipő, Nyúlketrec, Nyúlháj, Nyúlszív – nagy ívű fejlődésregény: a főhősé, Harry (Nyúl) Angstromé éppúgy, mint a hétköznapok Amerikájáé. Updike a tetralógián kívül egy 182 oldalas novellát is szentelt hősének, 2001-ben pedig újabb kötet jelent meg: a Nyúlfark és más történetek címmel a sírba küldött Nyúlról ír, akinek emlékét ezúttal törvénytelen leánya támasztja fel.
1970-ben indította útra Bech-sorozatát, a Bech könyve című regényével. Az önéletrajzi ihletésű darabokban az író helyzetéről ad képet. 1984-ben jött ki a három évvel később George Miller rendezésében, Jack Nicholson főszereplésével vászonra is átültetett Az eastwicki boszorkányok, amelyhez folytatást is írt. A 2008-as The Widows of Eastwick az író utolsó munkája, a mára öregasszonyokká lett eastwicki boszorkányok hétköznapjait ábrázolja.
Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért, és kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awardsot. Updike egyéni stílusa, rugalmassága és a másfajta irodalmi irányzatokra való nyitottsága a 20. századi modern amerikai irodalom egyik legjelentősebb elbeszélőjévé tette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok