Fotó: MTI
2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
A katolikus hitre áttért Fejtõ Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, marxista szemináriumokat tartott, a mozgalom hozta össze József Attilával is, akinek tehetségét elsõk közt ismerte fel. 1932-ben egy évre börtönbe került, tanulmányait meg kellett szakítania. A kommunista mozgalommal hamarosan szakított, a marxizmus liberálisabb változatához, a szociáldemokráciához viszont – ha kritikusan is – egész életében hûséges maradt, konzervatív liberális szocialistának vallva magát.
József Attilával közösen megalapította a Szép Szó címû folyóiratot, amelynek 1938-ig szerkesztõje volt, amíg egy cikke miatt osztályellenes izgatás vádjával pert nem indítottak ellene. A letartóztatás elõl Párizsba menekült, ahol élete végéig maradt.
A második világháborúban részt vett a francia ellenállásban, Magyarországon maradt családját megölték. A háború után a nagyköveti tisztséget betöltõ Károlyi Mihály bizalmasaként dolgozott, Rajk László letartóztatása után tisztségérõl tiltakozásul lemondott, Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. 1956-ban, a forradalom leverése után döntõ szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekrõl. 1974-ig az AFP francia hírügynökségnél dolgozott a keleti tömb ügyeinek kommentátoraként. A kommunista mozgalomról és világpolitikai kérdésekrõl írott mûvei a tényekre építve bírálták a „tábor” ideológiáját és politikai gyakorlatát.
Fejtõ Ferenc 1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére tért elõször vissza Magyarországra 42 év után. Munkásságát számos díjjal ismerték el: a francia Becsületrend lovagja lett, megkapta a francia Nemzetgyûlés irodalmi díját, Pulitzer-emlékdíjjal, majd Európa-díjjal tüntették ki. 2003-ban Széchenyi-díjat, 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok