Fotó: MTI
2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
A katolikus hitre áttért Fejtõ Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, marxista szemináriumokat tartott, a mozgalom hozta össze József Attilával is, akinek tehetségét elsõk közt ismerte fel. 1932-ben egy évre börtönbe került, tanulmányait meg kellett szakítania. A kommunista mozgalommal hamarosan szakított, a marxizmus liberálisabb változatához, a szociáldemokráciához viszont – ha kritikusan is – egész életében hûséges maradt, konzervatív liberális szocialistának vallva magát.
József Attilával közösen megalapította a Szép Szó címû folyóiratot, amelynek 1938-ig szerkesztõje volt, amíg egy cikke miatt osztályellenes izgatás vádjával pert nem indítottak ellene. A letartóztatás elõl Párizsba menekült, ahol élete végéig maradt.
A második világháborúban részt vett a francia ellenállásban, Magyarországon maradt családját megölték. A háború után a nagyköveti tisztséget betöltõ Károlyi Mihály bizalmasaként dolgozott, Rajk László letartóztatása után tisztségérõl tiltakozásul lemondott, Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. 1956-ban, a forradalom leverése után döntõ szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekrõl. 1974-ig az AFP francia hírügynökségnél dolgozott a keleti tömb ügyeinek kommentátoraként. A kommunista mozgalomról és világpolitikai kérdésekrõl írott mûvei a tényekre építve bírálták a „tábor” ideológiáját és politikai gyakorlatát.
Fejtõ Ferenc 1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére tért elõször vissza Magyarországra 42 év után. Munkásságát számos díjjal ismerték el: a francia Becsületrend lovagja lett, megkapta a francia Nemzetgyûlés irodalmi díját, Pulitzer-emlékdíjjal, majd Európa-díjjal tüntették ki. 2003-ban Széchenyi-díjat, 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok