
Fotó: MTI
2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
A katolikus hitre áttért Fejtõ Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, marxista szemináriumokat tartott, a mozgalom hozta össze József Attilával is, akinek tehetségét elsõk közt ismerte fel. 1932-ben egy évre börtönbe került, tanulmányait meg kellett szakítania. A kommunista mozgalommal hamarosan szakított, a marxizmus liberálisabb változatához, a szociáldemokráciához viszont – ha kritikusan is – egész életében hûséges maradt, konzervatív liberális szocialistának vallva magát.
József Attilával közösen megalapította a Szép Szó címû folyóiratot, amelynek 1938-ig szerkesztõje volt, amíg egy cikke miatt osztályellenes izgatás vádjával pert nem indítottak ellene. A letartóztatás elõl Párizsba menekült, ahol élete végéig maradt.
A második világháborúban részt vett a francia ellenállásban, Magyarországon maradt családját megölték. A háború után a nagyköveti tisztséget betöltõ Károlyi Mihály bizalmasaként dolgozott, Rajk László letartóztatása után tisztségérõl tiltakozásul lemondott, Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. 1956-ban, a forradalom leverése után döntõ szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekrõl. 1974-ig az AFP francia hírügynökségnél dolgozott a keleti tömb ügyeinek kommentátoraként. A kommunista mozgalomról és világpolitikai kérdésekrõl írott mûvei a tényekre építve bírálták a „tábor” ideológiáját és politikai gyakorlatát.
Fejtõ Ferenc 1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére tért elõször vissza Magyarországra 42 év után. Munkásságát számos díjjal ismerték el: a francia Becsületrend lovagja lett, megkapta a francia Nemzetgyûlés irodalmi díját, Pulitzer-emlékdíjjal, majd Európa-díjjal tüntették ki. 2003-ban Széchenyi-díjat, 2004-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott.
MTI
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.