2008. február 19., 00:002008. február 19., 00:00
és pályafutását agrármérnökként több akkori francia gyarmaton kezdte (előbb a francia statisztikai hivatal alkalmazta, majd több évet töltött Afrikában és az Antillákon a déligyümölcsök kutatóintézetének munkatársaként). 1955-ben vállalt először „irodalmi foglalkozást”: akkor lett a Les Éditions de Minuit kiadó irodalmi vezetője (az intézmény korábban a társadalmi, utóbb elsősorban a művészeti progresszió mellett kötelezte el magát).
Első nagy regénye, az 1953-ban megjelent A radírok – amely forradalmasította a regény műfaját – azonnal elhozta számára a világhírnevet. Esszéivel az „új regény” elméletének egyik kidolgozója volt; az írás hagyományos elbeszélésmódját vitatta, és azáltal okozott botrányt, hogy aprólékosan leírta a tárgyakat és szándékosan kifelejtette könyvéből az élőlényeket. Tárgyiasult világából nem az ember hiányzik, csak a metafizika, tárgy és ember új kapcsolatát az objektív és szubjektív realizmus eszközeivel ragadja meg.
Ezt a fajta látásmódot ültette át a filmművészetbe is, amikor 1960-ban Alain Resnais francia filmrendező, a Nouvelle vague (Új hullám) egyik mestere felkérte Tavaly Marienbadban című filmje forgatókönyvének megírására. A film 1961-ben elnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Aranyoroszlánt. Később Robbe-Grillet maga is rendezett filmeket. Az ötvenes és hatvanas években a párizsi Les Éditions de Minuit kiadó egyik legfőbb szerzője volt, 1972 és 1997 között az Egyesült Államok több egyetemén tanított.
Alain Robbe-Grillet-t 2004-ben beválasztották a Francia Akadémia „halhatatlanjai” közé. Ez azonban papíron maradt, mert nem volt hajlandó megjelenni az akadémia kupolájában rendezett ünnepélyes eseményen a hagyományos zöld öltözékben, karddal a kezében, s beszédét sem volt hajlandó előzetesen elolvastatni a testülettel, hanem rögtönözni akart.
Legutolsó műve tavaly jelent meg, Szentimentális regény címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Látogatottsági adatok