
2013. március 04., 20:122013. március 04., 20:12
Rohonyi Zoltán 1943. május 31-én született Kolozsváron, középiskolai és egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelet a Babeş–Bolyai Egyetemen szerzett (1966). Először a Szilágy megyei Nagydoba általános iskolájának tanára, majd a kolozsvári egyetem tanársegédje volt. 1989-ben Magyarországra költözött, és a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára, majd 1997-től tanszékvezetője lett.
Az első írásait a Korunk és a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények közölte 1967-ben. Egyetemi pályafutása alatt öt évig irodalomtörténeti szemináriumot vezetett, 1972-től a szöveg- és irodalomelmélet, a régi magyar irodalom és a magyar felvilágosodás kori irodalom története témakörökben tartott előadásokat. Doktori címét A magyar romantika kezdetei című, a kérdés kutatásában új irányokat nyitó munkájával szerezte.
„Az 1970-es évektől a rendszerváltásig a kolozsvári egyetem magyar szakán vele kezdődött az irodalomtörténet: a középkor, reneszánsz és barokk irodalmát, majd a felvilágosodás koráét hallgattuk tőle. Diákként imponálónak, egyszersmind ijesztőnek találtuk az óráin elhangzó információmennyiséget; hetekbe telt, amíg megtanultuk követni a gondolatmenetét; szerettük előadásainak tartalmi-formai eleganciáját, a legújabb kutatási eredmények mindig reflektált közvetítését, a gondolatok gyors áramlását; és sokszor nem értettük, nagyon nem értettük a témájához képest mutatott távolságtartását, már-már szkepszisét. Azt a távolságtartást, amely csak olykor, számomra máig emlékezetes módon a Berzsenyi-előadásban oldódott fel kissé, éppen csak annyira, hogy kiderüljön: a kutatót bizony személye mélyéig meg tudja szólítani a tudományos témája” – írja róla az egyetem honlapján a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékének tanára, Gábor Csilla, Rohonyi egykori tanítványa.
Számos klasszikus munkát rendezett sajtó alá, s látott el bevezető tanulmánnyal, így Berzsenyi Dániel, Hermányi Dienes József, Fazekas Mihály, Arany János, Kazinczy Ferenc vagy Gárdonyi Géza válogatott írásait a Tanulók Könyvtára, a Téka és a Magyar Klasszikusok sorozatok keretében. Rohonyi Zoltán az MTA doktora, professor emeritus, a Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis kitüntetés birtokosa volt. Az egykori egyetemi oktatót a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara saját halottjának tekinti.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.