
2013. március 04., 20:122013. március 04., 20:12
Rohonyi Zoltán 1943. május 31-én született Kolozsváron, középiskolai és egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, magyar nyelv- és irodalomtanári oklevelet a Babeş–Bolyai Egyetemen szerzett (1966). Először a Szilágy megyei Nagydoba általános iskolájának tanára, majd a kolozsvári egyetem tanársegédje volt. 1989-ben Magyarországra költözött, és a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára, majd 1997-től tanszékvezetője lett.
Az első írásait a Korunk és a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények közölte 1967-ben. Egyetemi pályafutása alatt öt évig irodalomtörténeti szemináriumot vezetett, 1972-től a szöveg- és irodalomelmélet, a régi magyar irodalom és a magyar felvilágosodás kori irodalom története témakörökben tartott előadásokat. Doktori címét A magyar romantika kezdetei című, a kérdés kutatásában új irányokat nyitó munkájával szerezte.
„Az 1970-es évektől a rendszerváltásig a kolozsvári egyetem magyar szakán vele kezdődött az irodalomtörténet: a középkor, reneszánsz és barokk irodalmát, majd a felvilágosodás koráét hallgattuk tőle. Diákként imponálónak, egyszersmind ijesztőnek találtuk az óráin elhangzó információmennyiséget; hetekbe telt, amíg megtanultuk követni a gondolatmenetét; szerettük előadásainak tartalmi-formai eleganciáját, a legújabb kutatási eredmények mindig reflektált közvetítését, a gondolatok gyors áramlását; és sokszor nem értettük, nagyon nem értettük a témájához képest mutatott távolságtartását, már-már szkepszisét. Azt a távolságtartást, amely csak olykor, számomra máig emlékezetes módon a Berzsenyi-előadásban oldódott fel kissé, éppen csak annyira, hogy kiderüljön: a kutatót bizony személye mélyéig meg tudja szólítani a tudományos témája” – írja róla az egyetem honlapján a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékének tanára, Gábor Csilla, Rohonyi egykori tanítványa.
Számos klasszikus munkát rendezett sajtó alá, s látott el bevezető tanulmánnyal, így Berzsenyi Dániel, Hermányi Dienes József, Fazekas Mihály, Arany János, Kazinczy Ferenc vagy Gárdonyi Géza válogatott írásait a Tanulók Könyvtára, a Téka és a Magyar Klasszikusok sorozatok keretében. Rohonyi Zoltán az MTA doktora, professor emeritus, a Pro Facultate Philosophica Universitatis Quinqueecclesiensis kitüntetés birtokosa volt. Az egykori egyetemi oktatót a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara saját halottjának tekinti.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.