Életének 65. évében kedden tragikus hirtelenséggel elhunyt Mózes Attila próza- és esszéíró, irodalomkritikus, szerkesztő – közölte a Helikon irodalmi folyóirat, amelynek Mózes a munkatársa volt.
2017. február 01., 11:232017. február 01., 11:23
2017. február 01., 11:472017. február 01., 11:47
Mózes Attila 1952 áprilisában született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészeti karán 1976-ban szerzett orosz-magyar-francia tanári diplomát. Pályáját Székelyhidason kezdte, a román lakosságú falu általános iskolájában tanított franciát és tornát (1976-79).
Kolozsvárra került az Utunk szerkesztőségébe, majd 1990-től a Helikon prózarovatának vezetője volt. Közölt kis- és nagyprózát, irodalomkritikát, esszét. Nemzedékének egyik legkiválóbb írója volt, olyan művek szerzője, mint az Átmenetek, az Egyidejűségek, az Üvegcsendélet, a Füstkorom, A Gonosz színeváltozásai, a Yesterday.
Az Oroszlán hava és más történetek, A vénasszonyok nyara vagy az Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket. Mózes Attilát – több más rangos kitüntetés mellett – 2002-ben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nagydíjával, 2012-ben Márai Sándor-díjjal jutalmazták.
„Ennek a sovány, szőke, izgatott intellektusú, fiatalon maradt embernek huszonhat éves korában, 1978-ban jelent meg az első novelláskötete (Átmenetek). Akkor éppen falusi franciatanár volt az elrománosodott Székelyhidason, és már eléggé neves, haragos magyar író. Mire ottani élményeiből megírta Egyidejűségek című regényét (1980), az Utunk című hetilap kritikai rovatához honosult, Kolozsváron. A marosvásárhelyi kültelkek után amolyan örök, évszakról évszakra élő-forduló falut mutatott, meglehetősen ijesztő mítoszokkal és erkölcsökkel. (:::) Mózes Attilának látszólag „szakmai életrajza\" van csupán. Az is eléggé változatos. Író lett, úgy él, úgy sem veszélytelenül. Gyerekkort talál ki magának, kalandokat, és mintha túlságosan korán kezdett volna emlékezni rájuk. Szerintem muszájból. Történt elég visszarettentő, -szorító esemény vele, körülötte, közben és azóta. Egyre sűrűbben halnak meg hősei, a barátai\" – írta róla pályatársa, a 2008-ban elhunyt Csiki László író, költő.
„A kaland szellemi, a fenyegetettség valóságos. Ez az ő realizmusa. Írásaiban az is kiderül rendre, hogy a színhelyek felcserélhetők, az életek is szinte. Másutt, a Közép-Kelet-Európának nevezett térségben hasonló veszélyek leselkednek, másokra. Hősei tudják, hogy ők egyfajta mesebeli elcserélt gyerekek, és helyzetük, életük annál fájdalmasabb, hogy tudva viselik. Mózes Attila tudatossága, sőt intellektualitása eszerint: sorsszerű. De mint ilyen, festői. Fantasztikussá váló alakokban jelenik meg, költői álruhákban, megölhető, esendő emberi formákat ölt. Mintha a gondolat elszegényesedését, eltiprását és elhalását sugallná\" – jellemezte Mózes Attilát Csiki László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!