Ötvenöt évesen hétfőn hajnalban elhunyt Ioan Gyuri Pascu magyar származású zenész, színész, író, a bukaresti művészvilág jeles tagja.
2016. szeptember 26., 09:092016. szeptember 26., 09:09
2016. szeptember 26., 14:472016. szeptember 26., 14:47
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a művészt bukaresti otthonában érte a halál. Bogdan Oprița, a rohammentőszolgálat (SMURD) szóvivője közölte, Ioan Gyuri Pascu szívinfarktust szenvedett, a helyszínre kiérkezett mentőorvosok több mint egy órán keresztül próbálták újraéleszteni, erőfeszítéseik azonban nem jártak sikerrel.
Ioan Gyuri Pascu 1961. augusztus 31-én született a Szeben megyei Szentágotán. Édesapja román, anyja magyar volt, felmenői között pedig szlovákok és lengyelek is voltak. Mivel sem az apja, sem az anyakönyvvezető nem ismerte a magyar nyelvet, magyar keresztnevét fonetikusan „Ghiuricoként\" anyakönyvezték, a művész azonban a Gyurit használta.
Kilencévesen zongorázni tanult, társai szórakoztatására szoprán hangján már az iskolában előszeretettel utánozta a kor neves román énekesnőit. Egyedül tanult meg gitározni. Sikertelenül felvételizett a marosvásárhelyi színművészeti egyetemre, majd román-spanyol szakon szerzett diplomát a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkaron. Egyetemi éveiben tagja lett az intellektuális társadalmi-politikai szatírát magas fokon művelő Divertis humortársulatnak, amelyben több mint két évtizeden keresztül játszott. Egyéni zeneszerzői-előadói karrierje a kilencvenes évek elején indult, kedvenc zenei műfaja a pop, rock, blues és a reggae volt.
Nevéhez fűződik többek között a The Blue Workers és a Pacific zenekarok megalapítása. Számos nagyjátékfilmben és színdarabban játszott, szinkronszínészként is tevékenykedett. Ioan Gyuri Pascu mindig büszke volt magyar származására, anyanyelvén kiválóan beszélt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok