
Ötvenöt évesen hétfőn hajnalban elhunyt Ioan Gyuri Pascu magyar származású zenész, színész, író, a bukaresti művészvilág jeles tagja.
2016. szeptember 26., 09:092016. szeptember 26., 09:09
2016. szeptember 26., 14:472016. szeptember 26., 14:47
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a művészt bukaresti otthonában érte a halál. Bogdan Oprița, a rohammentőszolgálat (SMURD) szóvivője közölte, Ioan Gyuri Pascu szívinfarktust szenvedett, a helyszínre kiérkezett mentőorvosok több mint egy órán keresztül próbálták újraéleszteni, erőfeszítéseik azonban nem jártak sikerrel.
Ioan Gyuri Pascu 1961. augusztus 31-én született a Szeben megyei Szentágotán. Édesapja román, anyja magyar volt, felmenői között pedig szlovákok és lengyelek is voltak. Mivel sem az apja, sem az anyakönyvvezető nem ismerte a magyar nyelvet, magyar keresztnevét fonetikusan „Ghiuricoként\" anyakönyvezték, a művész azonban a Gyurit használta.
Kilencévesen zongorázni tanult, társai szórakoztatására szoprán hangján már az iskolában előszeretettel utánozta a kor neves román énekesnőit. Egyedül tanult meg gitározni. Sikertelenül felvételizett a marosvásárhelyi színművészeti egyetemre, majd román-spanyol szakon szerzett diplomát a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkaron. Egyetemi éveiben tagja lett az intellektuális társadalmi-politikai szatírát magas fokon művelő Divertis humortársulatnak, amelyben több mint két évtizeden keresztül játszott. Egyéni zeneszerzői-előadói karrierje a kilencvenes évek elején indult, kedvenc zenei műfaja a pop, rock, blues és a reggae volt.
Nevéhez fűződik többek között a The Blue Workers és a Pacific zenekarok megalapítása. Számos nagyjátékfilmben és színdarabban játszott, szinkronszínészként is tevékenykedett. Ioan Gyuri Pascu mindig büszke volt magyar származására, anyanyelvén kiválóan beszélt.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.