Dánielisz Endre neve a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelőjeként is bevonul a hajdúváros aranykönyvébe
Kilencvenkilencedik életévében elhunyt Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész, nyugalmazott pedagógus, neves Arany-kutató.
2023. június 02., 11:062023. június 02., 11:06
2023. június 02., 11:352023. június 02., 11:35
Dánielisz Endre június elsején bekövetkezett halálának hírét több forrás is megerősítette a Krónikának. Dánielisz Endre 1925. április 6-án született a hajdúvárosban, itt végezte a középiskolát, tanító volt Köröstárkányban, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen megszerezte a pedagógia-lélektan szakos tanári diplomát. Középiskolai tanárként oktatott Aradon;
A NyIrK, Korunk, Igaz Szó, Utunk, Tanügyi Újság, Művelődés folyóiratok, illetve napilapok hasábjain, valamint magyarországi kiadványokban (Az Erkel Ferenc Múzeum Értesítője, Irodalomtörténeti Közlemények), románul a Familia című nagyváradi folyóiratban elszórtan megjelent közlései és értekezései hasznosan egészítik ki többek között a korszerű Arany-kutatást.
Dánielisz Endre beszélget Áder János köztársasági elnökkel a felújított nagyszalontai Arany-múzeum felavatásán, 2018 márciusában
Fotó: MTI
Szerkesztésében és előszavával jelent meg a Toldi s a Toldi estéje (1964, 3. kiadás Kolozsvár, 1976), valamint Tompa Mihály verseinek és leveleinek válogatása (Kolozsvár, 1977) a Tanulók Könyvtárában. Törös Lászlóval és Gergely Pállal sajtó alá rendezte Arany János Összes Művei XIII. kötetét (Hivatali iratok 1. Budapest, 1966) s a Könyvtári Szemlében (1972/2) bemutatta Arany János könyvtárát. A Mesetarisznya sorozat számára készült Kalevipoeg-feldolgozása (1970) németül is megjelent.
Munkáját számos elismeréssel díjazták, 2005-ben a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel tüntették ki Budapesten, 2007-ben Fényes Elek-díjat kapott, 2017-ben Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta számára. Írói, nyelvművelői munkája jelentős, ugyanakkor tevékeny szerepet töltött be Nagyszalonta irodalmi életében: a nem csak egykori tanítványai által is Tanár úrként szólított Dánielisz Endre neve a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelőjeként is bevonul a hajdúváros aranykönyvébe.
„Gondoljunk rá olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel mesélt ő városunkról, Nagyszalonta híres szülötteiről. Munkásságát a városért áldozta” – olvasható Nagyszalonta polgármestere, Török László közösségi oldalán, a Török és csapata elnevezésű Facebook-oldalon. Közölték azt is, hogy a hajdúváros saját halottjának tekinti Dánielisz Endrét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!