Dánielisz Endre neve a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelőjeként is bevonul a hajdúváros aranykönyvébe
Kilencvenkilencedik életévében elhunyt Dánielisz Endre nagyszalontai irodalomtörténész, nyugalmazott pedagógus, neves Arany-kutató.
2023. június 02., 11:062023. június 02., 11:06
2023. június 02., 11:352023. június 02., 11:35
Dánielisz Endre június elsején bekövetkezett halálának hírét több forrás is megerősítette a Krónikának. Dánielisz Endre 1925. április 6-án született a hajdúvárosban, itt végezte a középiskolát, tanító volt Köröstárkányban, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen megszerezte a pedagógia-lélektan szakos tanári diplomát. Középiskolai tanárként oktatott Aradon;
A NyIrK, Korunk, Igaz Szó, Utunk, Tanügyi Újság, Művelődés folyóiratok, illetve napilapok hasábjain, valamint magyarországi kiadványokban (Az Erkel Ferenc Múzeum Értesítője, Irodalomtörténeti Közlemények), románul a Familia című nagyváradi folyóiratban elszórtan megjelent közlései és értekezései hasznosan egészítik ki többek között a korszerű Arany-kutatást.
Dánielisz Endre beszélget Áder János köztársasági elnökkel a felújított nagyszalontai Arany-múzeum felavatásán, 2018 márciusában
Fotó: MTI
Szerkesztésében és előszavával jelent meg a Toldi s a Toldi estéje (1964, 3. kiadás Kolozsvár, 1976), valamint Tompa Mihály verseinek és leveleinek válogatása (Kolozsvár, 1977) a Tanulók Könyvtárában. Törös Lászlóval és Gergely Pállal sajtó alá rendezte Arany János Összes Művei XIII. kötetét (Hivatali iratok 1. Budapest, 1966) s a Könyvtári Szemlében (1972/2) bemutatta Arany János könyvtárát. A Mesetarisznya sorozat számára készült Kalevipoeg-feldolgozása (1970) németül is megjelent.
Munkáját számos elismeréssel díjazták, 2005-ben a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel tüntették ki Budapesten, 2007-ben Fényes Elek-díjat kapott, 2017-ben Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta számára. Írói, nyelvművelői munkája jelentős, ugyanakkor tevékeny szerepet töltött be Nagyszalonta irodalmi életében: a nem csak egykori tanítványai által is Tanár úrként szólított Dánielisz Endre neve a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelőjeként is bevonul a hajdúváros aranykönyvébe.
„Gondoljunk rá olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel mesélt ő városunkról, Nagyszalonta híres szülötteiről. Munkásságát a városért áldozta” – olvasható Nagyszalonta polgármestere, Török László közösségi oldalán, a Török és csapata elnevezésű Facebook-oldalon. Közölték azt is, hogy a hajdúváros saját halottjának tekinti Dánielisz Endrét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!