Elhunyt Barabási László csíksomlyói író és történész, aki hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója volt.
2013. július 16., 15:572013. július 16., 15:57
Haláláról fia, Barabási Albert László kutató értesítette a sajtót. A történész Kolozsváron született 1943-ban, a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán magyar és történelem szakon végzett. Egyetemi évei alatt jelennek meg első karcolatai, helyzetképei a napilapokban. 1964-től Gyergyótekerőpatakon tanított, ahol kinevezték a kultúrotthon igazgatójának. 1966 nyarán Balánbányára költözött, ahol szintén kultúrigazgatóként tevékenykedett – itt zenekart alapított, tánccsoporttal és varieté-együttessel.
Feldolgozta a csíkszentdomokosi római katolikus parókia Balánbányára vonatkozó okiratait, a Balánbánya története című kötetének anyagát. Ebben az időben szerezte meg második diplomáját, történelemből államvizsgázott a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. 1981-ben a Művészeti Népiskola igazgatója, majd 1983-ban a Hargita Megyei Múzeumhálózat (ma a Csíki Székely Múzeum) muzeográfusa és igazgatója lett. Ő volt a kurátora annak a fotótörténeti kiállításnak, amely átfogta a Hargita megyei fényképészet történetét az 1800-as évektől napjainkig.
Az Új Életben és A Hétben megjelenő néprajzi cikkei lassan aláásták a hivatalos szervek bizalmát vele szemben. 1988-ban leváltották, és mivel senki sem merte alkalmazni, néhány hónapot autóbusz-vonalellenőrként dolgozott. A hatalom, hogy megszabaduljon tőle, turistaútlevelet adott, és rövidesen már Budapesten dolgozott a Belvedere képzőművészeti folyóirat főmunkatársaként. 1990 decemberében telepedett haza Csíksomlyóra vállalkozóként. Itt adta ki a Balánbánya története című ipari monográfiáját. Több szakmai társaság és a Székely Szellemi Egyesület vezetőségi tagja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!