Elhunyt Barabási László csíksomlyói író és történész, aki hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója volt.
2013. július 16., 15:572013. július 16., 15:57
Haláláról fia, Barabási Albert László kutató értesítette a sajtót. A történész Kolozsváron született 1943-ban, a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán magyar és történelem szakon végzett. Egyetemi évei alatt jelennek meg első karcolatai, helyzetképei a napilapokban. 1964-től Gyergyótekerőpatakon tanított, ahol kinevezték a kultúrotthon igazgatójának. 1966 nyarán Balánbányára költözött, ahol szintén kultúrigazgatóként tevékenykedett – itt zenekart alapított, tánccsoporttal és varieté-együttessel.
Feldolgozta a csíkszentdomokosi római katolikus parókia Balánbányára vonatkozó okiratait, a Balánbánya története című kötetének anyagát. Ebben az időben szerezte meg második diplomáját, történelemből államvizsgázott a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. 1981-ben a Művészeti Népiskola igazgatója, majd 1983-ban a Hargita Megyei Múzeumhálózat (ma a Csíki Székely Múzeum) muzeográfusa és igazgatója lett. Ő volt a kurátora annak a fotótörténeti kiállításnak, amely átfogta a Hargita megyei fényképészet történetét az 1800-as évektől napjainkig.
Az Új Életben és A Hétben megjelenő néprajzi cikkei lassan aláásták a hivatalos szervek bizalmát vele szemben. 1988-ban leváltották, és mivel senki sem merte alkalmazni, néhány hónapot autóbusz-vonalellenőrként dolgozott. A hatalom, hogy megszabaduljon tőle, turistaútlevelet adott, és rövidesen már Budapesten dolgozott a Belvedere képzőművészeti folyóirat főmunkatársaként. 1990 decemberében telepedett haza Csíksomlyóra vállalkozóként. Itt adta ki a Balánbánya története című ipari monográfiáját. Több szakmai társaság és a Székely Szellemi Egyesület vezetőségi tagja volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!