2011. május 05., 09:302011. május 05., 09:30
Minden műfajban kipróbálták, sok „vonalas” darabban is fel kellett lépnie, de kapott klasszikus szerepeket is. Egy évet járt a kolozsvári színiakadémiára, de nem követte az intézményt, amikor azt átvitték Marosvásárhelyre.
Kolozsvárott ismerte meg első férjét, Halász Gézát, aki államközi szerződéssel játszott ott. Vele települt át Magyarországra 1955-ben. A színésznőt már érkezése napján próbafelvételre hívták. Ranódy László neki adta a Szakadék női főszerepét. Bő egy évtized alatt huszonhat filmben játszott, többnyire főszerepet, az országos népszerűséget második filmje, a Bakaruhában hozta meg számára. Tragikus női sorsokat jelenített meg további számos nagy sikerű filmben is (Ház a sziklák alatt, Szegény gazdagok, Hideg napok). 1955-től a Petőfi Színház társulatában lépett fel. Kiváló szerepeket kapott, miközben házassága tragikus véget ért: az ital rabjává vált férje öngyilkos lett. 1957-ben átkerült a Nemzeti Színházba, ahol rövidesen eljátszhatta talán legnagyobb színpadi sikerét, Lisát az Élő holttest című Tolsztoj-darabban.
A csúcson volt, amikor 1964-ben nevét belekeverték a zavaros Onódy-ügybe: az egész városban elterjedt a vadászházakban lezajlott vad orgiákról szóló pletyka, és a botrányban „rá osztották” a női főszerepet. Az utcán utána kiabáltak, obszcén telefonokat, gyalázkodó névtelen leveleket kapott. Hiába próbált védekezni a rágalmak ellen, a Nemzetiből az utcára tették, a kollégák, barátok elfordultak tőle, pályafutása harminchat évesen derékba tört. 1966-ban ugyan szerződtette a József Attila Színház, de alkatához nem illő szerepeket osztottak rá, a kritikája is lesújtó volt. Utolsó hazai filmszerepét 1969-ben játszotta az Imposztorokban. Ebben a légkörben megváltással ért fel számára, amikor második férjével, az olimpiai bajnok vízilabdázóval – aki ekkor már edzőként dolgozott –, Gyarmati Dezsővel és kislányukkal 1970-ben Kolumbiába utazhatott, ahol Gyarmati a válogatottat irányította.
Hazatérésük után Bara Margit az NDK-ban kapott még egy filmszerepet (a filmet Magyarországon be sem mutatták), a színpadtól 1978-ban vonult végleg vissza. Ami aktív korában elmaradt, 2002-ben bekövetkezett: megkapta a legmagasabb magyar művészeti elismerést, a Kossuth-díjat.
A csütörtökön kezdődő 42. Magyar Filmszemlén egyébként először szentelnek önálló versenyszekciót az animációs alkotásoknak, ebben a kategóriában 11 alkotás versenyez, köztük az erdélyi Bertóti Attila Ariadné fonala című animációja. Emellett a versenyben 11 játékfilm, 24 dokumentumfilm, 26 kisjátékfilm, 10 tudományos-ismeretterjesztő és 13 tévéfilm indul. A május 8-áig tartó esemény nyitófilmje Nemes Gyula Negatív magyar filmtörténet című alkotása lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!