Fotó: Erdély Bálint Előd
A helyi és megyei könyvtárak kénytelenek időnként „újra feltalálni önmagukat” és olyan feladatokat is vállalni, amelyek jellegükhöz mérten meglepőek – állapította meg Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója annak az adatnak kapcsán, hogy az elmúlt harminc évben az ország könyvtárainak felét bezárták, látogatottságuk pedig lényegesen csökkent.
2022. szeptember 19., 19:262022. szeptember 19., 19:26
Az elmúlt napokban láttak napvilágot a médiában az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatok, amelyek rámutatnak, hogy a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben mintegy felére csökkent a romániai könyvtárak száma, és a meglévők látogatottsága sem ad okot a derűre. Valóban ennyire elmaradtak a könyvek az életünkből, vagy csak más, statisztikailag kevésbé mérhető formában, elektronikusan, esetleg újon vásárolt könyveket olvasunk?
Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója úgy véli, léteznie kellene egy országos, törvényalkotási síkon is egységes elképzelésnek a könyvtárak eredményes, operatív támogatását illetően, amelynek alapját elsősorban a logisztikailag összehangolt fejlesztések, az adminisztrációs eszközök biztosítása, illetve a bürokratikus akadályok elhárítása jelenthetné. Meglátása szerint amíg ez országos szinten nem következik be, a könyvtárak kénytelenek rögtönözni, és a jól működő mintákból kell átemelniük az alkalmazható példákat. Szonda Szabolcs a Krónika kérdésére rávilágított, a sepsiszentgyörgyi intézménynek is lenne helye a növekedésre, de a közel 4000 fős, stabil olvasótábor – amely nem csak belépővel rendelkezik, hanem igénybe is veszi az intézmény szolgáltatásait – egyelőre szinten tartja a könyvtárhasználatot.
mert munkatársaim – pár hónap kivételével – a teljes járványidőszakban, leleményesen és változatos megoldásokkal alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez, és igyekeztek tartani a kapcsolatot a közönséggel” – fejtette ki az igazgató.
Hozzátette, a könyvtárhasználatra vonatkozó idei adatok bizakodásra adnak okot, hiszen azt mutatják, hogy az intézmény visszatornázhatja magát a járvány előtti igénybevétel szintjére. A könyvkölcsönzés mellett az intézmény a helyben olvasással, bibliográfiai és egyéb szakmai tájékoztatókkal, az olvasással összefüggő, közművelődési rendezvények szervezésével, valamint gyerekeknek szóló, olvasásra ösztönző programokkal igyekszik növelni az írott kultúra és a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődést. Ez utóbbi, egymásra épülő programok a születéstől a késő kamaszkorig igyekeznek lefedni valamennyi korosztályt, amelynek eredményeként
„A gyermekkönyvtárunk jelentős dinamikával rendelkezik, mind a látogatottság, használat, mind az állomány terén. Ez egybevág az intézményi prioritásunkkal is, nevezetesen, hogy kiemelten figyelünk a fiatal korosztályokra, és foglalkozunk velük az érdemi utánpótlás reményében” – tette hozzá Szonda Szabolcs.
Az intézményvezető azt is elmondta, hogy egy országos könyvtárfejlesztési stratégia hiányában a helyi és megyei könyvtárak kénytelenek időnként „újra feltalálni önmagukat”, és olyan feladatokat is vállalni, amelyek jellegükhöz mérten meglepőek.
hiszen nincs más, az olvasáshoz hasonló tevékenység abban az értelemben, ahogyan foglalkoztatja és igénybe veszi az agyat, a képzelőerőt, végső soron pedig a szellemet és a lelket is. Néha magunkat is meglepjük: a tavaly kezdeményezett és számos támogatóval lebonyolított Szívből jövő könyvajándék kampány során ezernél több háromszéki, szociálisan hátrányos helyzetű gyermeknek gyűjtöttünk életkoruknak megfelelő olvasmányként szolgáló könyveket” – mutatott rá a könyvtárigazgató.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Makai-Bölöni Judit, a nagyváradi Ady Endre Líceum könyvtárának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az iskola diákjairól elmondható, hogy sokat olvasnak, a többi hasonló intézménytől eltérően a nagyváradi tanintézet könyvtára ugyanis nagyon sok kortárs, divatos kiadvánnyal rendelkezik.
„A több mint 40 000 példánnyal rendelkező iskolakönyvtár ugyanakkor minden év végén egy bizonyos összeget különít el az új könyvek vásárlására. Egész évben gyűjtöm a gyermekek által ajánlott és kedvelt könyvcímeket, amelyeket év végén aztán a rendelkezésemre álló összegből beszerzek” – osztotta meg az Ady Endre-gimnázium könyvtárosa.
A helyi szerzőket is felsorakoztató, ifjúsági kínálat mellett a könyvtár az angol nyelvű irodalom széles kínálatával is várja a diákokat, többek közt olyan klasszikusokat bocsátva olvasásra, mint a Harry Potter-sorozat.
amely nem csak az iskola diákjai számára, hanem a nagyváradi magyar lakosság számára is nyitott volt.
„Könyvtárosként a legnagyobb kihívás, hogy a szórakoztató irodalomról átneveljem a diákokat a minőségire. Úgy viszonyulok hozzá, hogy ez olvasási gyakorlat, és jó, ha a gyerek nem ijed meg egy nyolckötetes könyvtől” – tette hozzá Makai-Bölöni Judit.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
Különleges helyszínre érkezik a Hunyadi-sorozat: a kincses városban megnyílnak Mátyás király szülőházának kapui egy maratoni vetítésre.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
Szeptember 5. és 7. között tartják a WonderPuck Utcaszínházi Fesztivált Kolozsváron.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
szóljon hozzá!