Fotó: Erdély Bálint Előd
A helyi és megyei könyvtárak kénytelenek időnként „újra feltalálni önmagukat” és olyan feladatokat is vállalni, amelyek jellegükhöz mérten meglepőek – állapította meg Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója annak az adatnak kapcsán, hogy az elmúlt harminc évben az ország könyvtárainak felét bezárták, látogatottságuk pedig lényegesen csökkent.
2022. szeptember 19., 19:262022. szeptember 19., 19:26
Az elmúlt napokban láttak napvilágot a médiában az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatok, amelyek rámutatnak, hogy a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben mintegy felére csökkent a romániai könyvtárak száma, és a meglévők látogatottsága sem ad okot a derűre. Valóban ennyire elmaradtak a könyvek az életünkből, vagy csak más, statisztikailag kevésbé mérhető formában, elektronikusan, esetleg újon vásárolt könyveket olvasunk?
Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója úgy véli, léteznie kellene egy országos, törvényalkotási síkon is egységes elképzelésnek a könyvtárak eredményes, operatív támogatását illetően, amelynek alapját elsősorban a logisztikailag összehangolt fejlesztések, az adminisztrációs eszközök biztosítása, illetve a bürokratikus akadályok elhárítása jelenthetné. Meglátása szerint amíg ez országos szinten nem következik be, a könyvtárak kénytelenek rögtönözni, és a jól működő mintákból kell átemelniük az alkalmazható példákat. Szonda Szabolcs a Krónika kérdésére rávilágított, a sepsiszentgyörgyi intézménynek is lenne helye a növekedésre, de a közel 4000 fős, stabil olvasótábor – amely nem csak belépővel rendelkezik, hanem igénybe is veszi az intézmény szolgáltatásait – egyelőre szinten tartja a könyvtárhasználatot.
mert munkatársaim – pár hónap kivételével – a teljes járványidőszakban, leleményesen és változatos megoldásokkal alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez, és igyekeztek tartani a kapcsolatot a közönséggel” – fejtette ki az igazgató.
Hozzátette, a könyvtárhasználatra vonatkozó idei adatok bizakodásra adnak okot, hiszen azt mutatják, hogy az intézmény visszatornázhatja magát a járvány előtti igénybevétel szintjére. A könyvkölcsönzés mellett az intézmény a helyben olvasással, bibliográfiai és egyéb szakmai tájékoztatókkal, az olvasással összefüggő, közművelődési rendezvények szervezésével, valamint gyerekeknek szóló, olvasásra ösztönző programokkal igyekszik növelni az írott kultúra és a nyomtatott kiadványok iránti érdeklődést. Ez utóbbi, egymásra épülő programok a születéstől a késő kamaszkorig igyekeznek lefedni valamennyi korosztályt, amelynek eredményeként
„A gyermekkönyvtárunk jelentős dinamikával rendelkezik, mind a látogatottság, használat, mind az állomány terén. Ez egybevág az intézményi prioritásunkkal is, nevezetesen, hogy kiemelten figyelünk a fiatal korosztályokra, és foglalkozunk velük az érdemi utánpótlás reményében” – tette hozzá Szonda Szabolcs.
Az intézményvezető azt is elmondta, hogy egy országos könyvtárfejlesztési stratégia hiányában a helyi és megyei könyvtárak kénytelenek időnként „újra feltalálni önmagukat”, és olyan feladatokat is vállalni, amelyek jellegükhöz mérten meglepőek.
hiszen nincs más, az olvasáshoz hasonló tevékenység abban az értelemben, ahogyan foglalkoztatja és igénybe veszi az agyat, a képzelőerőt, végső soron pedig a szellemet és a lelket is. Néha magunkat is meglepjük: a tavaly kezdeményezett és számos támogatóval lebonyolított Szívből jövő könyvajándék kampány során ezernél több háromszéki, szociálisan hátrányos helyzetű gyermeknek gyűjtöttünk életkoruknak megfelelő olvasmányként szolgáló könyveket” – mutatott rá a könyvtárigazgató.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Makai-Bölöni Judit, a nagyváradi Ady Endre Líceum könyvtárának vezetője a Krónika megkeresésére elmondta, az iskola diákjairól elmondható, hogy sokat olvasnak, a többi hasonló intézménytől eltérően a nagyváradi tanintézet könyvtára ugyanis nagyon sok kortárs, divatos kiadvánnyal rendelkezik.
„A több mint 40 000 példánnyal rendelkező iskolakönyvtár ugyanakkor minden év végén egy bizonyos összeget különít el az új könyvek vásárlására. Egész évben gyűjtöm a gyermekek által ajánlott és kedvelt könyvcímeket, amelyeket év végén aztán a rendelkezésemre álló összegből beszerzek” – osztotta meg az Ady Endre-gimnázium könyvtárosa.
A helyi szerzőket is felsorakoztató, ifjúsági kínálat mellett a könyvtár az angol nyelvű irodalom széles kínálatával is várja a diákokat, többek közt olyan klasszikusokat bocsátva olvasásra, mint a Harry Potter-sorozat.
amely nem csak az iskola diákjai számára, hanem a nagyváradi magyar lakosság számára is nyitott volt.
„Könyvtárosként a legnagyobb kihívás, hogy a szórakoztató irodalomról átneveljem a diákokat a minőségire. Úgy viszonyulok hozzá, hogy ez olvasási gyakorlat, és jó, ha a gyerek nem ijed meg egy nyolckötetes könyvtől” – tette hozzá Makai-Bölöni Judit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!