Egyetemessé vált kisebbségi színjátszás

A Figura Stúdió Színház által szervezett előző találkozón díjazott Székely Csaba-darab, a Bányavirág a Stúdióteremben lesz kedden 17 órától, míg a trilógia második részét, a Bányavakságot 20 órától a nagyteremben tekinthetik meg az érdeklődők. Mindkét produkciót Sebestyén Aba rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió koprodukciójaként vitték színre.

A szentgyörgyiek Bocsárdi László rendezte nyitóelőadását megelőzően egyébként HungaRomanisme – HungaRomagyarázatok címmel nyitották meg azt a kiállítást, amely a fesztivál ideje alatt a Figura Stúdió Színház előcsarnokában tekinthető meg. A megnyitón elhangzott: két fiatal, egy székely fiú és román barátnője elkezdték szó szerint lefordítani egymásnak saját anyanyelvük jellegzetes kifejezéseit, szólásait, majd grafikus barátaikat is bevonták a játékba, így jött létre a tárlat. A kiállítás-megnyitót a kollokvium hivatalos megnyitója követte. Czegő Csongor, a Figura Stúdió Színház igazgatója elmondta, hogy ő tulajdonképpen egyidős a fesztivállal: 4 hónapos volt, amikor 1978-ban először rendezték meg szülővárosában, Sepsiszentgyörgyön a kollokviumot. Később, az 1992-es újraindulásról is vannak emlékei, most pedig házigazdaként nyitotta meg a rendezvénysorozatot.

Zsehránszky István színházkritikus – aki a kollokvium Gyergyószentmiklósra költözésében nagy szerepet játszott – a megnyitón felidézte, hogy az előző rendszerben az erdélyi értelmiségiek a színházi seregszemlén találkozhattak, beszélgethettek, hiszen a rendezvény elég ürügy volt arra, hogy ne lehessen szétoszlatni őket. Zsehránszky mesélt arról is, hogy az 1992-ben ismét útjára indított rendezvény a későbbiekben nem kapott támogatást, ezért az éppen átszerveződő sepsiszentgyörgyi színház kénytelen volt lemondani róla. 2001-ben, az ő kezdeményezésére végül a Figura Stúdió Színház vállalta a Kollokvium megszervezését, és úgy látja, Gyergyószentmiklós azóta is jó házigazdája a fesztiválnak, itt megerősödhetett a kollokvium. Kötő József színháztörténész, aki az összes eddigi gyergyói Kollokviumon részt vett, arra hívta fel a figyelmet, hogy az a beadvány, amit 221 évvel ezelőtt benyújtottak az akkori Erdélyi Királyi Guberniumhoz, engedélyt kérve színi előadások eljátszására, tartalmazta azokat az alapelveket, amik azóta is érvényesek a kisebbségi nyelven játszó színházakra: az erkölcsnemesítést és a nyelvművelést. „Ugyanakkor a színjátszásunk felnőtt, egyetemessé vált, egy-egy társulat külföldön is ismert és elismert és másfajta minőséget is képvisel” – szögezte le.

A vasárnapig tartó, a hangsúlyt a társulatok közötti párbeszéd kialakítására, a tapasztalatcserére fektető seregszemlén csaknem valamennyi erdélyi magyar társulat, valamit a Bukaresti Állami Zsidó Színház, a Szebeni Radu Stanca Színház Német Tagozata és a Temesvári Állami Német Színház is részt vesz.

Hegyi Réka