2011. május 18., 09:222011. május 18., 09:22
Kántor Egyed Péternek a Korunknál 1975 óta kifejtett tevékenységét méltatta, míg a jelenlegi főszerkesztő az író, filozófus tavaly publikált három fontos írását emelte ki. A laudációt Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese mondta, majd Egyed Péter Bibó István az értelmiség szakmai és etikai hitvallásáról címmel tartott előadást. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára elmondta: az előadás apropóját Bibó István születésének közelgő századik évfordulója adta. Majd kifejtette, szkeptikus az erdélyi magyar értelmiség jövőjét illetően, amely ha nem tud időben lépni, teret veszít. Egyed Péter előadásában többek közt arra mutatott rá: Bibó István értelmiségfelfogása elitista. Eszerint az elit minőségi kritériumot jelent, illetve az elitnek kell kidolgoznia és képviselnie a minőség kritériumrendszerét a társadalom számára.
„A magyar értelmiség fejlődését a történelmi események is hátráltatták, az 1848-as forradalom bukását követően önbizalmát vesztette, és szétszóródott a magyar értelmiségi réteg, a kiegyezést követően pedig kapcsolatba került a hatalommal, és elszakadt saját közegétől” – hangzott el. „Mindenképp az értelmiségi autonómia híve vagyok: mind a politikának, mind a gazdasági szférának tiszteletben kell tartani ezt a szakmai státust. Azt hiszem, hogy a bibói értelmiségi modell érvényes, abban a tekintetben, hogy az értelmiség számára a szakszerűség és szakmai öntudat kell hogy legyen az alapkérdés, az értelmiség másféle szerveződése privilégiumok, rangok szerint – bárhonnan is ajánlják fel ezeket – nem járható út. Ezen az alapon lehet az értelmiség a társadalom elit rétege, vagy részt is vehet benne, hiszen ez a réteg ismeri leginkább a társadalom mély szerkezetét és értékrendszerét” – foglalta össze gondolatait a Krónikának Egyed Péter az ünnepséget követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!