2011. május 18., 09:222011. május 18., 09:22
Kántor Egyed Péternek a Korunknál 1975 óta kifejtett tevékenységét méltatta, míg a jelenlegi főszerkesztő az író, filozófus tavaly publikált három fontos írását emelte ki. A laudációt Horváth Andor, a Korunk főszerkesztő-helyettese mondta, majd Egyed Péter Bibó István az értelmiség szakmai és etikai hitvallásáról címmel tartott előadást. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára elmondta: az előadás apropóját Bibó István születésének közelgő századik évfordulója adta. Majd kifejtette, szkeptikus az erdélyi magyar értelmiség jövőjét illetően, amely ha nem tud időben lépni, teret veszít. Egyed Péter előadásában többek közt arra mutatott rá: Bibó István értelmiségfelfogása elitista. Eszerint az elit minőségi kritériumot jelent, illetve az elitnek kell kidolgoznia és képviselnie a minőség kritériumrendszerét a társadalom számára.
„A magyar értelmiség fejlődését a történelmi események is hátráltatták, az 1848-as forradalom bukását követően önbizalmát vesztette, és szétszóródott a magyar értelmiségi réteg, a kiegyezést követően pedig kapcsolatba került a hatalommal, és elszakadt saját közegétől” – hangzott el. „Mindenképp az értelmiségi autonómia híve vagyok: mind a politikának, mind a gazdasági szférának tiszteletben kell tartani ezt a szakmai státust. Azt hiszem, hogy a bibói értelmiségi modell érvényes, abban a tekintetben, hogy az értelmiség számára a szakszerűség és szakmai öntudat kell hogy legyen az alapkérdés, az értelmiség másféle szerveződése privilégiumok, rangok szerint – bárhonnan is ajánlják fel ezeket – nem járható út. Ezen az alapon lehet az értelmiség a társadalom elit rétege, vagy részt is vehet benne, hiszen ez a réteg ismeri leginkább a társadalom mély szerkezetét és értékrendszerét” – foglalta össze gondolatait a Krónikának Egyed Péter az ünnepséget követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!