
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
2008. május 26., 00:002008. május 26., 00:00
A fődíjas Poros öltöny főhőse Frici, a cigányzenész. Hogyan talált rá?
Hat-hét éve találkoztam vele először, és már akkor láttam, hogy érdemes lenne őt megmutatni a vásznon. Hosszas előmunkálatok után végül másfél év alatt elkészült a film.
Egyetért Sára Sándor javaslatával, hogy inkább fiatalokkal kapcsolatos filmeket kellene forgatni a krízishelyzeteket, a cigányokat és az intézeti életet bemutató művek helyett?
Rögtön az jutott eszembe, hogy az én filmem is cigánytéma, és fődíjas lett. Sára Sándornak igaza van, de az ilyen filmtervekre könnyebb pénzt szerezni, és ez nagyban befolyásolja a témaválasztást. A pályázatoknál sokkal többet nyom a latba, ha a film társadalmi problémákra reflektál, vagy a cigánykultúrába enged betekintést. Aki a saját korosztályáról akar filmet készíteni, nehezen talál támogatókra. Nekem is van egy filmtervem egy néprajz szakos diákról, aki az egyetemi évei végén jár. Az ő államvizsga-dolgozata kapcsán készítenék egy filmet, de már másfél éve hiába próbálok pénzt szerezni rá.
Milyen indoklással utasították el a tervet?
Általában nem indokolják meg. De mondhatják, hogy a forgatókönyv rossz, vagy a téma érdektelen.
Más filmtervei is vannak?
Egy kisjátékfilm- és öt-hat dokumentumfilm-tervem van, amivel Magyarországon pályázok, mert Romániában esélyem sincs nyerni. Itt öt film készül évente, de más típusúak, mint a magyar dokumentumfilmek. Ilyen típusú filmekkel, mint amilyeneket én készítek, Romániában nem foglalkoznak. Más a koncepciójuk, ez abból is adódik, hogy Romániában nem létezett dokumentumfilm, mert a kommunizmus idején csak annak engedélyezték a kamera használatát, aki játékfilmet forgatott, vagy a televíziónál dolgozott. Nálunk csak a forradalom után kezdtek többnyire a televízió műsorába szánt oknyomozó vagy szociális témájú dokumentumfilmeket forgatni. Magyarországon viszont a Balázs Béla Stúdió arról híres, hogy a filmek még akkor is elkészülhettek, ha utána nem láthatta őket senki, így legalább megmaradt a filmkészítés hagyománya.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.