2009. május 18., 10:532009. május 18., 10:53
Az Amikor fordul az ezred címmel az Ulpius-ház Köyvkiadónál napvilágot látott beszélgetőkönyv és dokumentumgyűjtemény a szövegek és beszélgetések által Szőcs Géza politikai, közéleti munkásságának nyolc fontosabb momentumát járja körül a nyolcvanas évektől napjainkig.
Bár a hazai könyvesboltokban még nem kapható, az erdélyi érdeklődők is megismerhették a kiadványt, ugyanis szombaton az Árkosi Művelődési Központban Bogdán László költő, író beszélgetett a könyv szerzőivel. Bogdán szerint sok anekdotának tűnő részlet van a kötetben, amely mégis dokumentálja a kilencvenes évek Romániájának bornírtságát és Szőcs Géza politikusi esztendőit.
„Ez a kötet nem egyértelműen rólam szól, hanem egy korszakról. A könyv ráadásul nem is teljes: nem térképez föl senkit és semmit, inkább amolyan palimpszeszt-jelenségként érdemes vizsgálni, hiszen annyi minden tevődik egymásra szövegben, képben, motívumban és üzenetben” – mondta Szőcs, akinek a költői, publicisztikai, irodalomszervezői, kiadói és lapkiadói munkásságáról is vaskos köteteket lehetne összeállítani. Mint kiderült, a szerzők tervezik is egy ilyen sorozat megírását.
Bogdán kérdésére, hogy Farkas Wellmann Endrét miért kezdte el érdekelni Szőcs Géza, kiderült, hogy a szerző először gyermekkorában egy Székelyudvarhely melletti faluban, petróleumlámpa-fénynél olvasott kéziratok kapcsán találkozott Szőcs Géza nevével, középiskolás korában a Sirálybőr cipő című kötet volt rá hatással, majd 1993-ban személyesen is megismerkedtek. Farkas Wellmann egyetemi diplomadolgozatát Szőcs munkáiból írta – ez az irodalmi, költészeti tárgyú tanulmány a téma többszöri szűkítése után végül két vers alapján íródott.
Magiszteri diplomadolgozatában viszont már Szőcs politikusi munkásságát vizsgálja a szerző, mert mint mondta, korábban néhány politikai vers kapcsán kezdtek beszélgetni a szövegek kontextusáról, és ezek hatására fogott hozzá a dokumentumok gyűjtéséhez. Mint kiderült, a kötet anyaga közel öt év alatt állt össze, és már csak azért is jelentős, mert a dokumentumok egy része ma már egyáltalán nem, vagy csak igen nehezen hozzáférhető.
Szőcs Géza elmondta, időnként nosztalgiával gondol a nyolcvanas évekre, mint mondta, az a szolidaritás, szövetség és testvériségélmény hiányzik, amellyel akkoriban az emberek megélték a dolgokat, a házkutatások bohózati helyzetei pedig ma már szórakoztató anekdoták.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.