Egy kalap alatt

A fiatal filmrendezõkkel – mindketten a Sapientia–EMTE fotó, film, média szakának hallgatói – Papp Attila Zsolt beszélgetett.
A meghívottak elmondták: a Thrilla és a Kalap egy iskolai feladat részét képezték, és mindkét film Örkény István egyperces novelláihoz kapcsolódik. Jakab-Benke Nándor filmje zeneiséggel telített Örkény-feldolgozás, Oláh-Badi Levente Kalap címû alkotása pedig Örkény mûveinek „továbbgondolása”. A Thrilla érdekessége, hogy nincs benne történet, narratíva, a zeneiség adja a film lényegét. Oláh-Baditól megtudtuk: két elõzõ sikertelen forgatókönyvének részeibõl tevõdött össze a film. A Kalap fõszereplõje – a rendezõ szerint – az éjszaka. Oláh-Badi bevallása szerint: az ember alapvetõen abszurd lény, és ez a fajta abszurditás adta a film alapötletét. „Egy éjszaka egy úton, egy kalap alatt” – jellemezte röviden a filmet. A Kukorica Jancsi és a Hústorta ugyancsak érdekes látnivalókat tartogatott. Az utóbbi forgatásához 32 kg húst kellett felhasználni a „filmkellék” elkészítéséhez. A Kukorica Jancsi humorosan közelíti meg a magyar identitás és történelem kérdését. A rendezõ elmondta: olyan filmet akart készíteni, amely arról szól, amit magunk körül látunk Erdélyben vagy Magyarországon.
Bréda Ferenc szerint nem a film készítésének folyamata bír meghatározó lényeggel, hanem a mûalkotás – a filmek önmagukért beszélnek. A képi ötleteket merésznek, eredetinek és élvezetesnek találta, és dicsérte az operatõri munka minõségét is. Lakatos Róbert filmrendezõ a formai és szakmai tudás hiányosságaira hívta fel a figyelmet, azonban a rendezõket tehetségesnek találta. A beszélgetésbõl kiderült, hogy megfelelõ anyagi háttér birtokában mindként rendezõ merész elképzelésekbe vágná a fejszéjét: Jakab-Benke Nándor székely westernt, Oláh-Badi Levente horrorfilmeket rendezne.

Varga Melinda