2008. március 19., 00:002008. március 19., 00:00
A fiatal filmrendezõkkel – mindketten a Sapientia–EMTE fotó, film, média szakának hallgatói – Papp Attila Zsolt beszélgetett.
A meghívottak elmondták: a Thrilla és a Kalap egy iskolai feladat részét képezték, és mindkét film Örkény István egyperces novelláihoz kapcsolódik. Jakab-Benke Nándor filmje zeneiséggel telített Örkény-feldolgozás, Oláh-Badi Levente Kalap címû alkotása pedig Örkény mûveinek „továbbgondolása”. A Thrilla érdekessége, hogy nincs benne történet, narratíva, a zeneiség adja a film lényegét. Oláh-Baditól megtudtuk: két elõzõ sikertelen forgatókönyvének részeibõl tevõdött össze a film. A Kalap fõszereplõje – a rendezõ szerint – az éjszaka. Oláh-Badi bevallása szerint: az ember alapvetõen abszurd lény, és ez a fajta abszurditás adta a film alapötletét. „Egy éjszaka egy úton, egy kalap alatt” – jellemezte röviden a filmet. A Kukorica Jancsi és a Hústorta ugyancsak érdekes látnivalókat tartogatott. Az utóbbi forgatásához 32 kg húst kellett felhasználni a „filmkellék” elkészítéséhez. A Kukorica Jancsi humorosan közelíti meg a magyar identitás és történelem kérdését. A rendezõ elmondta: olyan filmet akart készíteni, amely arról szól, amit magunk körül látunk Erdélyben vagy Magyarországon.
Bréda Ferenc szerint nem a film készítésének folyamata bír meghatározó lényeggel, hanem a mûalkotás – a filmek önmagukért beszélnek. A képi ötleteket merésznek, eredetinek és élvezetesnek találta, és dicsérte az operatõri munka minõségét is. Lakatos Róbert filmrendezõ a formai és szakmai tudás hiányosságaira hívta fel a figyelmet, azonban a rendezõket tehetségesnek találta. A beszélgetésbõl kiderült, hogy megfelelõ anyagi háttér birtokában mindként rendezõ merész elképzelésekbe vágná a fejszéjét: Jakab-Benke Nándor székely westernt, Oláh-Badi Levente horrorfilmeket rendezne.
Varga Melinda
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.