2008. március 19., 00:002008. március 19., 00:00
A fiatal filmrendezõkkel – mindketten a Sapientia–EMTE fotó, film, média szakának hallgatói – Papp Attila Zsolt beszélgetett.
A meghívottak elmondták: a Thrilla és a Kalap egy iskolai feladat részét képezték, és mindkét film Örkény István egyperces novelláihoz kapcsolódik. Jakab-Benke Nándor filmje zeneiséggel telített Örkény-feldolgozás, Oláh-Badi Levente Kalap címû alkotása pedig Örkény mûveinek „továbbgondolása”. A Thrilla érdekessége, hogy nincs benne történet, narratíva, a zeneiség adja a film lényegét. Oláh-Baditól megtudtuk: két elõzõ sikertelen forgatókönyvének részeibõl tevõdött össze a film. A Kalap fõszereplõje – a rendezõ szerint – az éjszaka. Oláh-Badi bevallása szerint: az ember alapvetõen abszurd lény, és ez a fajta abszurditás adta a film alapötletét. „Egy éjszaka egy úton, egy kalap alatt” – jellemezte röviden a filmet. A Kukorica Jancsi és a Hústorta ugyancsak érdekes látnivalókat tartogatott. Az utóbbi forgatásához 32 kg húst kellett felhasználni a „filmkellék” elkészítéséhez. A Kukorica Jancsi humorosan közelíti meg a magyar identitás és történelem kérdését. A rendezõ elmondta: olyan filmet akart készíteni, amely arról szól, amit magunk körül látunk Erdélyben vagy Magyarországon.
Bréda Ferenc szerint nem a film készítésének folyamata bír meghatározó lényeggel, hanem a mûalkotás – a filmek önmagukért beszélnek. A képi ötleteket merésznek, eredetinek és élvezetesnek találta, és dicsérte az operatõri munka minõségét is. Lakatos Róbert filmrendezõ a formai és szakmai tudás hiányosságaira hívta fel a figyelmet, azonban a rendezõket tehetségesnek találta. A beszélgetésbõl kiderült, hogy megfelelõ anyagi háttér birtokában mindként rendezõ merész elképzelésekbe vágná a fejszéjét: Jakab-Benke Nándor székely westernt, Oláh-Badi Levente horrorfilmeket rendezne.
Varga Melinda
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Látogatottsági adatok