2010. november 17., 10:072010. november 17., 10:07
„Egy korábbi beszélgetésen Szilágyi István író, a Helikon főszerkesztője azzal provokált minket, hogy a mai erdélyi magyar irodalomban van minden, de nincsenek nagy művek. Hát úgy gondolom, hogy Papp Attila jelenleg egy nagy mű megírásán dolgozik. Harmincegy éves, eddig két kötete jelent meg, ebből is látszik, hogy nem írja túl magát, inkább kivárja, amíg egy szöveg megérik” – mondta a költő beszélgetőtársa.
„Nem azt mondtam, hogy nincsenek nagy művek a mai erdélyi magyar irodalomban, hanem azt, hogy sokkal több a született tehetség, mint az igazán jó mű. Az építőelemek sok esetben nagyon jók az egyes szerzőknél, azonban gyakran ezeket nagy telkeken halmozzák fel, és itt, miután nem kezdenek el belőlük építkezni, felveri őket a gaz” – pontosított később Szilágyi István, aki szerint Papp Attila Zsolt magányos alkotó, olyan szempontból, hogy nem ő írja a verset, hanem a versek íratják meg vele magukat.
„Mégsem válik kiszolgáltatottá, hiszen amikor a kész szöveget elolvassuk, láthatjuk, hogy milyen jól kezeli a versformákat. Ez az írói hozzáállás veszélyeket is rejt magában, mert így előfordulhat, hogy a vers megtorpan önnön genézise előtt. Viszont ha szépen beszél a versekkel, ha engedi, hogy megszülessenek, akkor én szép jövőt jósolok neki” – mondta Szilágyi.
Szántai János kiemelte: az újabb versekben előfordul a Bradbury utca, a Lem tér vagy éppen a Calvino köz (mindhárom science fiction író nevére utal), de az alien alakja is felbukkan, és gyakran jelenik meg a Hold is, de nem úgy, mint a romantikus irodalomban, hanem a költő gyakran a Holdról szól hozzánk (Holdpolgár). „Ez meglátásom szerint új vonulat Papp Attila Zsolt költészetében, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy szerzőnk science fiction lírát művel” – fogalmazott Szántai. A hétfői találkozó felolvasással, majd kötetlen beszélgetéssel zárult.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok