Hirdetés

Egy hagyaték, két testamentum?

Perelnek báró Bánffy István Miklós vagyonáért

Benkő Levente

Benkő Levente

2006. február 15., 00:002006. február 15., 00:00

Peres úton keresi igazát a néhai báró Bánffy István Miklós hagyatékára igényt tartó aranyosgerendi Kastély Egyesület és a Debrecenben élő dr. Fornet Béla is. Mindkét fél dokumentumokkal igazolja: ő hagyaték örököse. A több mint nyolcvan festményből, grafikából, könyvekből, patinás stílbútorokból és ezüstkészletből, az aranyosgerendi ódon kastélyból, egykori lóistállóból és cselédházból, valamint a hozzá tartozó közel 5600 négyzetméteres területből álló hagyaték értéke egyelőre nem ismert, azt ugyanis szakértőnek kell felértékelnie.
Az aranyosgerendi Bánffy Kastély Egyesület társalapítója, a bécsi illetőségű Gerhard Spitzer, valamint Marius Sin egyesületi elnök azt kérik a bíróságtól: állapítsa meg, hogy érvényes-e az egyesületük és a báró között 2003. október 10-én megkötött eltartási szerződés, amelynek fejében őket illeti a hagyaték; s hogy az eltartási megállapodásukban szereplő javak képezhetik-e örökösödés tárgyát. A bécsi illetőségű Gerhard Spitzer elismeri, hogy a szóban forgó eltartási szerződés ugyan soha nem nyert közjegyzői hitelesítést, de úgy véli, ettől a bíróság még „törvényerőre emelheti”.

Árvákból örökösök
Gerhard Spitzer az 1990-es évek elején jött Romániába, hogy szegény rászorulókon és az árvaházi gyermekek későbbi önállósodását segítő akciókban vegyen részt. 1996 és 1999 között felújították az aranyosgerendi Bánffy-kastély alagsorát, illetve az emeleti szobák egy részének villanyhálózatát, de később kiköltöztek a kastélyból. Az ódon épületet kikezdte az idő vasfoga: tetőzetének egy része nem bír ki még egy telet az elkorhadt szarvazat és gerendázat miatt. Több szobának a mennyezete beszakadt, az ajtók és ablakok nagy része eltűnt, csupán a volt mezőgazdasági termelőszövetkezet által használt, és a Bánffyiak egykori tulajdonát képező néhány patinás bútordarab árválkodik a szemétben. A kastélyudvaron évszázados kocsányos tölgyet és hársfát csonkolnak, a levágott ágakat pedig eltüzelik valakik. Az épület néhány szobájában nyugatról származó limlom, a földszinten pedig két roma család lakik. Marius Sin és Gerhard Spitzer szerint mindez annak a következménye, hogy a két roma család törvénytelenül lakik a kastélyban. „Kilakoltatási pert is nyertünk ellenük, mégsem tudjuk kirakni őket, és emiatt nem tudjuk folytatni a munkát” – magyarázzák. Ilyen körülmények között Gerhard Spitzerék a bárói uradalom lóistállóját alakították szálláshelylyé, ahol ma tizenöt fiatal él. Közülük tizenkettővel 2002-ben jegyeztették be jogi személyiségként a Bánffy Kastély Egyesületet. Állítják: a néhai báró arra kérte őket, hogy a nehéz helyzetben levő gyermekeknek hozzanak létre a kastélyban otthont, és mert az egyesület nagyon sokat segítette Bánffy István Miklóst, utóbbi 2003. október 10-én eltartási szerződést kötött velük. Mindketten leszögezik: az idős bárót ők költöztették kolozsvári új otthonába, a lakását is ők újították fel, ezzel magyarázható, hogy a báró rájuk hagyta vagyonát. Elismerik, hogy az idős arisztokrata valóban hezitált, de végül velük kötött eltartási szerződést. „Nem kényszerítettük erre a lépésre, Bánffy báró saját akaratából írta alá a megállapodást. Egyetlen kérése volt, hogy a hagyatékot árva gyermekek javára fordítsuk, a kastélyban pedig legyen Bánffy-múzeum” – mondja Gerhard Spitzer, aki sérelmezi, hogy Bánffy báró unokaöccse tulajdonképpen az egyesületre bízott hagyatékot vitte el.

Eltartási szerződés
– „rablási szerződés”
Dr. Fornet Béla szerint viszont ez nem eltartási, hanem „rablási szerződés”. Elmondása szerint 2005 őszén éppen azért indított pert a néhai nagybátyja és az egyesület között létrejött eltartási szerződés semmissé nyilvánításáért, mert a közjegyző által nem is hitelesített megállapodásban csak az szerepel, hogy utóbbi örököl, de nem köteles gondját viselni az idős bárónak. „Szerintem inkább rablási szerződésnek felel meg olyan megállapodás, amely szerint az eltartó akkor is örökössé válik, ha nem viseli gondját az örökhagyónak” – magyarázza Fornet, akit nagybátyja 2005. augusztus 30-án hatalmazott fel arra, hogy Aranyosgerenden, a Maros megyei Ratosnyán és a Beszterce-Naszód megyei Kisilván összes javait visszaszerezze, és valamennyi jogát unokaöccsére ruházta át. Ezt megelőzően közjegyző által hitelesített testamentumában báró Bánffy István Miklós már őrá hagyta teljes ingó és ingatlan vagyonát. Ráadásul – teszi hozzá az unokaöcs – az egyesület és néhai nagybátyja közötti szerződés amiatt is érvénytelen, mert ő a vérségi rokon, őt illeti meg a hagyaték.
„Mindent visszafizettünk, amit az egyesület a nagybátyámra fordított” – szögezte le a debreceni orvos, akinek véleménye szerint, amennyiben a Kastély Egyesület valóban komolyan gondolná otthonteremtő szándékait, a kastély és környéke már rég nem ilyen lerobbant állapotban lenne. „Ha tulajdonomba vehetem a javakat, mindenekelőtt támogatókat keresek, hogy a kastélyt megmentsük, és helyreállítsuk. Lehet belőle múzeum, panzió, könyvtár, bármi, ami a kastélyt és környékét a gerendi emberek, a magyarság javára hasznosítja” – mondja Fornet Béla. Egyben cáfolja azokat a sajtóértesüléseket, miszerint mindjárt azt követően, hogy az idős báró 2006. január 5-én elhunyt, Magyarországra menekítette az értékes ingóságokat. „Semmit nem hoztam el Erdélyből, hiszen ezt nem is tehetem meg, míg a jogi viták nem tisztázódnak. Minden tárgy Erdélyben van, biztonságos és megbízható helyen” – mondja az örökös, akinek édesanyja, Bánffy Johanna édestestvére volt báró Bánffy István Miklósnak. Elmondása szerint nagybátyja ingóságait azért költöztette ki kolozsvári barátjának a házából, mert a lakás tulajdonosa megkérte: a szobákat mielőbb tegyék szabaddá.
Az aranyosgerendi Görög Júlia szerint a debreceni unokaöcs hetente meglátogatta az idős Bánffy bárót, és gondját viselte. A Bánffy István Kulturális Egyesület elnöke szerint csak a jogi vita tisztázása mentheti meg a patinás kastélyt. Az aranyoslónai tanácsban a gerendi magyarságot egyedül képviselő Görög Júlia úgy véli, a Kastély Egyesület nem tesz eleget kötelezettségének, mert például az eredeti vállalás dacára nem fogadtak be magyar gyermekeket, és a kastélynak, illetve környékének sem viselik gondját.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.

74 éves korában elhunyt Chris Rea
74 éves korában elhunyt Chris Rea
2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

Hirdetés
2025. december 20., szombat

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével
2025. december 19., péntek

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben

A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben
2025. december 19., péntek

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)

„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. december 17., szerda

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját

Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját
2025. december 17., szerda

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra

A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra
2025. december 17., szerda

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára

Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára
Hirdetés
2025. december 16., kedd

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?

Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?
2025. december 15., hétfő

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását

A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását
2025. december 15., hétfő

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik

Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik
Hirdetés
Hirdetés