Hirdetés

Egy hagyaték, két testamentum?

Perelnek báró Bánffy István Miklós vagyonáért

Benkő Levente

Benkő Levente

2006. február 15., 00:002006. február 15., 00:00

Peres úton keresi igazát a néhai báró Bánffy István Miklós hagyatékára igényt tartó aranyosgerendi Kastély Egyesület és a Debrecenben élő dr. Fornet Béla is. Mindkét fél dokumentumokkal igazolja: ő hagyaték örököse. A több mint nyolcvan festményből, grafikából, könyvekből, patinás stílbútorokból és ezüstkészletből, az aranyosgerendi ódon kastélyból, egykori lóistállóból és cselédházból, valamint a hozzá tartozó közel 5600 négyzetméteres területből álló hagyaték értéke egyelőre nem ismert, azt ugyanis szakértőnek kell felértékelnie.
Az aranyosgerendi Bánffy Kastély Egyesület társalapítója, a bécsi illetőségű Gerhard Spitzer, valamint Marius Sin egyesületi elnök azt kérik a bíróságtól: állapítsa meg, hogy érvényes-e az egyesületük és a báró között 2003. október 10-én megkötött eltartási szerződés, amelynek fejében őket illeti a hagyaték; s hogy az eltartási megállapodásukban szereplő javak képezhetik-e örökösödés tárgyát. A bécsi illetőségű Gerhard Spitzer elismeri, hogy a szóban forgó eltartási szerződés ugyan soha nem nyert közjegyzői hitelesítést, de úgy véli, ettől a bíróság még „törvényerőre emelheti”.

Árvákból örökösök
Gerhard Spitzer az 1990-es évek elején jött Romániába, hogy szegény rászorulókon és az árvaházi gyermekek későbbi önállósodását segítő akciókban vegyen részt. 1996 és 1999 között felújították az aranyosgerendi Bánffy-kastély alagsorát, illetve az emeleti szobák egy részének villanyhálózatát, de később kiköltöztek a kastélyból. Az ódon épületet kikezdte az idő vasfoga: tetőzetének egy része nem bír ki még egy telet az elkorhadt szarvazat és gerendázat miatt. Több szobának a mennyezete beszakadt, az ajtók és ablakok nagy része eltűnt, csupán a volt mezőgazdasági termelőszövetkezet által használt, és a Bánffyiak egykori tulajdonát képező néhány patinás bútordarab árválkodik a szemétben. A kastélyudvaron évszázados kocsányos tölgyet és hársfát csonkolnak, a levágott ágakat pedig eltüzelik valakik. Az épület néhány szobájában nyugatról származó limlom, a földszinten pedig két roma család lakik. Marius Sin és Gerhard Spitzer szerint mindez annak a következménye, hogy a két roma család törvénytelenül lakik a kastélyban. „Kilakoltatási pert is nyertünk ellenük, mégsem tudjuk kirakni őket, és emiatt nem tudjuk folytatni a munkát” – magyarázzák. Ilyen körülmények között Gerhard Spitzerék a bárói uradalom lóistállóját alakították szálláshelylyé, ahol ma tizenöt fiatal él. Közülük tizenkettővel 2002-ben jegyeztették be jogi személyiségként a Bánffy Kastély Egyesületet. Állítják: a néhai báró arra kérte őket, hogy a nehéz helyzetben levő gyermekeknek hozzanak létre a kastélyban otthont, és mert az egyesület nagyon sokat segítette Bánffy István Miklóst, utóbbi 2003. október 10-én eltartási szerződést kötött velük. Mindketten leszögezik: az idős bárót ők költöztették kolozsvári új otthonába, a lakását is ők újították fel, ezzel magyarázható, hogy a báró rájuk hagyta vagyonát. Elismerik, hogy az idős arisztokrata valóban hezitált, de végül velük kötött eltartási szerződést. „Nem kényszerítettük erre a lépésre, Bánffy báró saját akaratából írta alá a megállapodást. Egyetlen kérése volt, hogy a hagyatékot árva gyermekek javára fordítsuk, a kastélyban pedig legyen Bánffy-múzeum” – mondja Gerhard Spitzer, aki sérelmezi, hogy Bánffy báró unokaöccse tulajdonképpen az egyesületre bízott hagyatékot vitte el.

Eltartási szerződés
– „rablási szerződés”
Dr. Fornet Béla szerint viszont ez nem eltartási, hanem „rablási szerződés”. Elmondása szerint 2005 őszén éppen azért indított pert a néhai nagybátyja és az egyesület között létrejött eltartási szerződés semmissé nyilvánításáért, mert a közjegyző által nem is hitelesített megállapodásban csak az szerepel, hogy utóbbi örököl, de nem köteles gondját viselni az idős bárónak. „Szerintem inkább rablási szerződésnek felel meg olyan megállapodás, amely szerint az eltartó akkor is örökössé válik, ha nem viseli gondját az örökhagyónak” – magyarázza Fornet, akit nagybátyja 2005. augusztus 30-án hatalmazott fel arra, hogy Aranyosgerenden, a Maros megyei Ratosnyán és a Beszterce-Naszód megyei Kisilván összes javait visszaszerezze, és valamennyi jogát unokaöccsére ruházta át. Ezt megelőzően közjegyző által hitelesített testamentumában báró Bánffy István Miklós már őrá hagyta teljes ingó és ingatlan vagyonát. Ráadásul – teszi hozzá az unokaöcs – az egyesület és néhai nagybátyja közötti szerződés amiatt is érvénytelen, mert ő a vérségi rokon, őt illeti meg a hagyaték.
„Mindent visszafizettünk, amit az egyesület a nagybátyámra fordított” – szögezte le a debreceni orvos, akinek véleménye szerint, amennyiben a Kastély Egyesület valóban komolyan gondolná otthonteremtő szándékait, a kastély és környéke már rég nem ilyen lerobbant állapotban lenne. „Ha tulajdonomba vehetem a javakat, mindenekelőtt támogatókat keresek, hogy a kastélyt megmentsük, és helyreállítsuk. Lehet belőle múzeum, panzió, könyvtár, bármi, ami a kastélyt és környékét a gerendi emberek, a magyarság javára hasznosítja” – mondja Fornet Béla. Egyben cáfolja azokat a sajtóértesüléseket, miszerint mindjárt azt követően, hogy az idős báró 2006. január 5-én elhunyt, Magyarországra menekítette az értékes ingóságokat. „Semmit nem hoztam el Erdélyből, hiszen ezt nem is tehetem meg, míg a jogi viták nem tisztázódnak. Minden tárgy Erdélyben van, biztonságos és megbízható helyen” – mondja az örökös, akinek édesanyja, Bánffy Johanna édestestvére volt báró Bánffy István Miklósnak. Elmondása szerint nagybátyja ingóságait azért költöztette ki kolozsvári barátjának a házából, mert a lakás tulajdonosa megkérte: a szobákat mielőbb tegyék szabaddá.
Az aranyosgerendi Görög Júlia szerint a debreceni unokaöcs hetente meglátogatta az idős Bánffy bárót, és gondját viselte. A Bánffy István Kulturális Egyesület elnöke szerint csak a jogi vita tisztázása mentheti meg a patinás kastélyt. Az aranyoslónai tanácsban a gerendi magyarságot egyedül képviselő Görög Júlia úgy véli, a Kastély Egyesület nem tesz eleget kötelezettségének, mert például az eredeti vállalás dacára nem fogadtak be magyar gyermekeket, és a kastélynak, illetve környékének sem viselik gondját.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
Hirdetés
2026. június 27., szombat

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről
2026. június 25., csütörtök

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
2026. június 20., szombat

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön

Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön
2026. június 17., szerda

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron

Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért

Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért
2026. június 15., hétfő

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben

Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben
2026. június 14., vasárnap

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét

Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét
Hirdetés
Hirdetés