Fotó: Krónika
2008. március 20., 00:002008. március 20., 00:00
Alig három hónappal ezelõtt még három kívánságot fogalmazott meg 90. születésnapján: azt szerette volna, ha a világ a tiszta energiaforrásokat részesítené elõnyben, tartós béke lenne választott hazájában, Srí Lankán, és megbizonyosodhatna az emberiség a földönkívüli lények létezésérõl. Clarke 1968-ban Stanley Kubrickkal közösen filmmé varázsolt 2001: Ûrodüsszeia címû mûvével új dimenziókat nyitott a science fiction mûfajban. Ebben a különös, többsíkú idõutazásban Clarke azt feltételezi, hogy ûrutazások már jóval a rakétakorszak elõtt is voltak, de azt a nyomasztó jövõképet is megosztotta olvasóival, amelyben a számítógépek uralkodnak az emberek felett, és még gondolataikat is kitalálják.
Az író a londoni King’s College-ben szerzett matematikusi és fizikusi diplomát. A második világháború idején a brit királyi légierõnél szolgált, és részt vett egy radarrendszer kidolgozásában. Késõbb a mûholdak létrehozásával kapcsolatos kutatásokban vett részt. 1969 júliusában õ kommentálta az amerikai nézõknek a kor legnépszerûbb televíziós személyiségével, Walter Cronkite-tal közösen az Apollo 11 ûrhajósainak Holdra szállását.
Bár egy maláriából visszamaradt fertõzés az utolsó 30 évében tolókocsiba kényszerítette, utolsó percéig dolgozott. Még idén megjelenik utolsó mûve, A végsõ teoréma, amelyet Frederik Pohllal közösen írt. Clarke mintegy 100 regényt és több száz elbeszélést, cikket írt, fõbb mûvei közül magyarul is megjelent A Mars titka, A gyermekkor vége, A város és a csillagok, a Delfinek szigete, legutóbb pedig a Stephen Baxterrel együtt jegyzett könyve, Az Idõ szeme. Az írót Colombóban helyezik örök nyugalomra.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok