
Fotó: Kiss Gabor
Zsúfolt ház, mintegy ezer ember előtt mutatta be a Székely Dózsa György című „tánckrónikáját" a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (Honvéd Együttes) az 5. Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi megnyitó gálájának keretében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
2014. augusztus 18., 19:082014. augusztus 18., 19:08
A nagysikerű táncjáték ötszáz éves történetet dolgoz fel: a Dózsa György vezette parasztfelkelést, melynek gyászos következményei sokak szerint a mai napig hatással vannak a magyarság sorsára. Dózsát Novák Péter alakította, aki nemcsak elismert énekes-színész, hanem a magyar néptáncot kiválóan ismerő táncos is.
A budapesti táncegyüttes művészei A Honvéd Táncszínház művészei Szarka Tamás (Ghymes) erőteljes szövegeire és szerzeményeire valamint Makó Péter (Csík zenekar) népzenei válogatására kísérik végig a legendás parasztvezér útját, egészen bukásáig, majd a megtorlásig, amelynek szörnyűsége elborzasztotta még az akkori sok vért és háborút látott Európát is. A produkció rendező- koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, aki a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon óriási sikert aratott István, a király című rockopera rendezője is volt.
A táncelőadást követően Gróf Bánffy Miklós karikatúrái címmel nyílt kiállítás a Bánffy Miklós Emlékév keretében a magyar színház előcsarnokában. 1921 áprilisában Bánffy lett Bethlen kormányának első külügyminisztere. Másfél éves miniszterségének legérdekesebb emléke egy karikatúragyűjtemény, amely a Bánffy által végigült diplomáciai értekezleteknek köszönheti a létét, és amelyben a magyar külügyér a korszak megannyi politikusát megrajzolta, szovjet népbiztostól angol miniszterig.
„Rendkívül érdekes volt találkozni a különböző nagyfejűekkel, őket megfigyelni és ha lehet, fölhasználni. Érdekes az a színfalak mögötti munka is, melyben a különböző érdekek ütköznek\" – emlékezett vissza miniszteri megbízatására Bánffy.
Hétfő reggel a Szent Mihály templom bejáratától indulva Gál Zsuzsa művészettörténész hallgató vezetésével egy csapat kolozsvári kereste fel a belváros néhány szecessziós épületét, érdekes történeteket ismerve meg róluk. A Kolozs Megyei Tanács jelenlegi székhelye vagy az Egyetemi Könyvtár mellett a szecessziós túra útvonala a Kolozsvári Állami Magyar Színház épülete felé is kitért, hiszen az épület eredetileg szecessziós homlokzattal büszkélkedett, az 1961-es felújításakor építették át jelenlegi formájára.
Hétfő délután a Sapientia EMTE Tordai úti épületében a Balassi Bálint születésének 460., halálának 420. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást nyitották meg. A tárlat tablókon mutatja be a költő arcait, életművét és hatását, egyúttal körüljárja a korszak, a 16. század második felének irodalmi divatját is. Az érdeklődők ugyanakkor azt is megtudhatják a kiállításon, hogy milyen volt a színjátszás Magyarországon akkor, amikor néhány országgal távolabb már Shakespeare aratta a babérokat.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!