
Fotó: Kiss Gabor
Zsúfolt ház, mintegy ezer ember előtt mutatta be a Székely Dózsa György című „tánckrónikáját" a Magyar Nemzeti Táncegyüttes (Honvéd Együttes) az 5. Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi megnyitó gálájának keretében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
2014. augusztus 18., 19:082014. augusztus 18., 19:08
A nagysikerű táncjáték ötszáz éves történetet dolgoz fel: a Dózsa György vezette parasztfelkelést, melynek gyászos következményei sokak szerint a mai napig hatással vannak a magyarság sorsára. Dózsát Novák Péter alakította, aki nemcsak elismert énekes-színész, hanem a magyar néptáncot kiválóan ismerő táncos is.
A budapesti táncegyüttes művészei A Honvéd Táncszínház művészei Szarka Tamás (Ghymes) erőteljes szövegeire és szerzeményeire valamint Makó Péter (Csík zenekar) népzenei válogatására kísérik végig a legendás parasztvezér útját, egészen bukásáig, majd a megtorlásig, amelynek szörnyűsége elborzasztotta még az akkori sok vért és háborút látott Európát is. A produkció rendező- koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, aki a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon óriási sikert aratott István, a király című rockopera rendezője is volt.
A táncelőadást követően Gróf Bánffy Miklós karikatúrái címmel nyílt kiállítás a Bánffy Miklós Emlékév keretében a magyar színház előcsarnokában. 1921 áprilisában Bánffy lett Bethlen kormányának első külügyminisztere. Másfél éves miniszterségének legérdekesebb emléke egy karikatúragyűjtemény, amely a Bánffy által végigült diplomáciai értekezleteknek köszönheti a létét, és amelyben a magyar külügyér a korszak megannyi politikusát megrajzolta, szovjet népbiztostól angol miniszterig.
„Rendkívül érdekes volt találkozni a különböző nagyfejűekkel, őket megfigyelni és ha lehet, fölhasználni. Érdekes az a színfalak mögötti munka is, melyben a különböző érdekek ütköznek\" – emlékezett vissza miniszteri megbízatására Bánffy.
Hétfő reggel a Szent Mihály templom bejáratától indulva Gál Zsuzsa művészettörténész hallgató vezetésével egy csapat kolozsvári kereste fel a belváros néhány szecessziós épületét, érdekes történeteket ismerve meg róluk. A Kolozs Megyei Tanács jelenlegi székhelye vagy az Egyetemi Könyvtár mellett a szecessziós túra útvonala a Kolozsvári Állami Magyar Színház épülete felé is kitért, hiszen az épület eredetileg szecessziós homlokzattal büszkélkedett, az 1961-es felújításakor építették át jelenlegi formájára.
Hétfő délután a Sapientia EMTE Tordai úti épületében a Balassi Bálint születésének 460., halálának 420. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást nyitották meg. A tárlat tablókon mutatja be a költő arcait, életművét és hatását, egyúttal körüljárja a korszak, a 16. század második felének irodalmi divatját is. Az érdeklődők ugyanakkor azt is megtudhatják a kiállításon, hogy milyen volt a színjátszás Magyarországon akkor, amikor néhány országgal távolabb már Shakespeare aratta a babérokat.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!