Püsök Botond (bal szélen) és a Mesék férfiakról című dokumentumfilm stábja
A Mesék férfiakról című, a csíkszeredai Püsök Botond rendezte dokumentumfilm azt járja körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre a férfiak. A bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékokat is megközelítő, nemrég a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott alkotásról a rendezőt kérdeztük.
2021. március 24., 21:242021. március 24., 21:24
Püsök Botond csíkszeredai születésű filmrendező az egyik alkotója annak a frissen bemutatott dokumentumfilmnek, amely a férfiasság témakörét járja körül a bajusz- és szakállviselet mögött rejlő indítékok ismertetésével. A Mesék férfiakról / Tales of Men című 12 perces alkotást a Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon (BIDF) mutatták be február végén. „A film olyan univerzumba nyújt betekintést, amely kevésbé ismert sokak számára:
Azt járjuk körül, miként tekintenek saját identitásukra, sztereotípiáikra, félelmeikre és a szerelemre” – olvasható az ismertetőben.
A film nemzetközi alkotógárda együttműködésében született: Püsök Botondon kívül a francia Charlotte Müller, az indiai Anantha Krishnan és a kolumbiai Monica Bustamante munkája. „Monica Bustamante-nak és Charlotte Müllernek volt elsősorban az ötlete a film. Alkotótársaim Magyarországon tartózkodtak a Doc Nomads nemzetközi dokumentumfilmes mesterképzés hallgatóiként. Ez alatt a félév alatt felfigyeltek arra, hogy
és ennek történelmi gyökerei is lehetnek. Ebből a sztereotípiából kiindulva kezdtek gondolkozni a film témáján” – fejtette ki lapunknak Püsök Botond. Hozzátette, külföldi alkotótársai számára szokatlan volt, hiszen az ő kultúrkörükben nincs jelen a bajusz és szakáll viselete. „Amikor elkezdtek kutatni a témában, az alkotótársaim úgy vélekedtek, hogy a bajusz- és szakállviseletben van egyfajta hungarikumszerű vonás.
Így születtek meg interjúk, beszélgetések különböző korú férfiakkal” – mondta Püsök Botond. Kifejtette, egyes interjúk a felületesebb szintet érintették, mások mélyinterjúvá alakultak. Például arról, hogy egy adott személy esetében a hosszú szakáll milyen életkorszak kivetülése: az illető gyász, belső válság miatt hagyta megnőni az arcszőrzetét, és mindez mit jelent lelki szinten.
Püsök Botond Kolozsváron diplomázott filmrendezőként a Sapientia EMTE filmművészet, fotóművészet, média szakán. Tanulmányait tovább folytatva, 2020-ban diplomázott a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezői mesterszakán. Kérdésünkre elmondta, jelenleg fél lábbal Magyarországon, fél lábbal pedig itthon alkot szabadúszó rendezőként.
Korábban több szakmai elismerést hozó dokumentumfilmet rendezett. Egy gyermekszívsebész mindennapjairól szóló alkotása 2018-ban elnyerte a cambridge-i Watersprite Awards nemzetközi fesztivál legjobb dokumentumfilmnek járó díját. 2016-ban az Angela című dokumentumfilmje legjobb rendezői díjat nyert a nagyszebeni Astra Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon, valamit a DocuArt Filmfesztiválon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!