
Fotó: Czirják Enikő / facebook
Festett üvegből készült, a szecesszió korát megidéző ajándéktárgyakat, karácsonyi díszeket készít a nagyváradi Czirják Enikő. A képzőművész-rajztanár a Krónikának elmondta, alkotásaival az üvegművészetet szeretné közelebb hozni a mai emberhez, és a nagyváradi szecessziós építészeti örökséget népszerűsítené.
2021. december 25., 08:512021. december 25., 08:51
Festett üvegből készült angyalkákkal, rézfóliás, úgynevezett Tiffany-technikával megalkotott fenyőfamécsesekkel, lámpákkal, színes ablaküvegekkel varázsol karácsonyi hangulatot Czirják Enikő nagyváradi képzőművész, iparművész, az Ady Endre Elméleti Líceum rajztanára.
Személyre szabott ajándéktárgyai, ünnepi díszei a századforduló szecessziós karácsonyait idézik fel. A képzőművész a Krónikának elmondta, a művészetpedagógiai egyetem elvégzése után egy olyan cégnél kezdett el dolgozni dizájnerként, ahol üvegből készítettek asztalokat, polcokat és más lakberendezési, dekorációs tárgyakat.
„Itt megtanultam az üveggyártás mesterségét az olvasztástól a vágásig, illetve festési módszereket is elsajátítottam. Azt is megtudtam, hogyan készíthetünk színes fúziós üvegeket olvasztással, illetve hogyan működik a forrasztásos, rézfóliás Tiffany-technika” – mondta el Czirják Enikő.
Hozzátette, volt már egyéni kiállítása fúziós üvegekből, majd elkezdett kisebb méretű ajándéktárgyakat készíteni színes üvegekből. „Általában festett üvegeket, vitrót vagy ólomüveget leginkább templomokban láthatunk hatalmas méretű ablakokban. Ezt a képzőművészeti formát szerettem volna közelebb hozni az emberekhez: az ablaküvegekhez hasonló technikával készült ajándéktárgyakat kezükbe vehetik, megfigyelhetik a textúrájukat ” – fejtette ki az iparművész. Hozzátette, alkotásaihoz az ötleteket közvetlen környezetében találja meg, de ösztönzően hatnak rá a partiumi város központjában található, szecessziós stílusban épült házak, paloták is.
– fogalmazott Czirják Enikő.
Mint mondta, művészetpedagógusként fontosnak tartja megismertetni a stílus szépségeit a fiatalokkal is. A Darvas–La Roche-ház, a Sion neológ zsinagóga, a nemrég felújított városháza tornya vagy a szabadkőművesek múzeuma szuvenírboltjában megvásárolható ajándéktárgyai révén a turistákkal is megismertetné a szecessziós építészeti örökséget.
Fotó: Czirják Enikő / facebook
„A népművészeti motívumokhoz hasonlóan fontosnak tartom, hogy a Nagyvárad építészetére jellemző szecessziós vonalat megjelenítsem az alkotásaimon, bemutassam a századvégi formavilágot. Sokan félnek az üvegtől, hogy vág és rideg, ezért jött ez az ötlet, hogy kicsit barátságosabb formában, ajándéktárgyként hozzam közelebb az emberekhez a technikát” – tette hozzá Czirják Enikő.
Arra is kitért, az ajándéktárgyak, festett üvegek megalkotásához háromféle technikát alkalmaz: felfesti a motívumot a sík vagy domború felületre, a színek kemencében történő összeolvasztásával keletkező fúziós üveget használ, ugyanakkor lámpák vagy más dísztárgyak készítéséhez a Louis Comfort Tiffany 19–20. századi amerikai üvegfestő nevéhez fűződő technikát alkalmazza.
Fotó: Czirják Enikő / facebook
„Tervezek mindenféle formát, amit az üveg megenged. Ezután formára vágom az üvegdarabot, megcsiszolom, rézfóliát teszek a szélére, és összeforrasztom. Arra törekszem, hogy minél optimálisabb legyen a formája, minél inkább kivitelezhető, és bele lehessen illeszteni modernebb vagy hagyományos enteriőrbe is” – árulta el Czirják Enikő.
Czirják Enikő munkáit több alkalommal láthatta már a közönség nemcsak kézműves vásárokban, nagyváradi ikonikus épületek szuvenírboltjában, hanem kiállításokon is. Mint elmondta, volt már egyéni kiállítása Moldvában is, és amint a járványhelyzet megengedi, Magyarországon és más európai országokban is bemutatná a szecesszió korának hangulatát megidéző alkotásait.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!