2012. október 11., 07:502012. október 11., 07:50
– A szenátus plénuma megszavazta a Román Kulturális Intézet (ICR) vezetőtanácsának új összetételét, ennek nyomán a testületnek ön is tagja lett – az RMDSZ javasolta a tisztségbe. Hogyan látja, mi fog a közeljövőben történni az Andrei Marga vezette intézetben?
– Jövő keddre hívta össze Marga a vezetőtanácsot, előreláthatólag ekkor szavazunk a költségvetésről, az intézet szervezeti felépítéséről és például a párizsi könyvszalonon való részvételről is, amelyet még Horia Roman Patapievici korábbi igazgató tervezett. (A Ponta-kabinet augusztusban az előirányzott 43 millió lejről 28,5 millió lejre faragta le az intézet 2012-es költségvetését. Ezt az összeget azonban az ICR idén már elköltötte, így kénytelen lemondani több projektjéről is, köztük a párizsi könyvszalonon való képviseletről, holott az ICR-nek kellett volna képviselnie 2013-ban a könyvszalonon Romániát – szerk. megj.). Az új vezetőtanács tagjaival még csak egyszer találkoztam, de úgy tűnik, „normális” emberekből áll a testület. Az azonban, hogy a továbbiakban miként fog együttműködni a csapat, nagymértékben függ az intézet projektjeitől is, amelyekről egyelőre nem lehet tudni semmit.
– Az ICR hét új külföldi kirendeltséget nyit, amelyek révén a román kultúrát kívánják népszerűsíteni a nagyvilágban. Mi az elképzelése ilyen vonatkozásban? A romániai kultúra népszerűsítése magában foglalja-e a romániai magyar kultúra megismertetését is?
– Az új kirendeltségek létrehozása mindenképpen esély a romániai kultúra népszerűsítésére, én pedig ötletekkel fogom előremozdítani, hogy az itteni magyar kultúrát is megismerje a nagyvilág. Mindenképpen olyan szegmensek népszerűsítéséről van szó, amelyek nem kötődnek szorosan a nyelvhez – képzőművészeti alkotások (például ahogyan Londonban kiállították Bartha Ciupe Ernő szénaszobrait), színházi előadások bemutatása. Elég itt arra gondolni, hogy hányszor szerepelt nagy sikerrel külföldön például a kolozsvári magyar színház.
– Az intézetnek négy hazai városban is nyílik fiókja, Temesváron, Iaşi-ban, Craiován és Kolozsváron. Lehet tudni konkrétumokat ezeknek a kirendeltségeknek a működéséről?
– Annyit lehet tudni, hogy kik fogják vezetni a fiókokat – a kolozsvárit például Irina Petraş író, az írószövetség elnöke, akit személy szerint nagyra értékelek.
– Többször is bírálta a közelmúltban, hogy a Ponta-kormány ellehetetlenítette az intézet működését azzal, hogy csökkentette a büdzsét. Miért vállalta el mégis a vezetőtanácsi tagságra való jelölést, illetve hogyan minősíti új tisztségét?
– Engem az RMDSZ javasolt erre a tisztségre, és azért fogadtam el, mert úgy gondoltam, jó lenne, ha magyar ember is lenne az ICR vezetőtanácsában – erre ugyanis még nem volt példa. Ugyanakkor úgy látom, a pozíciónak jóval nagyobb a szimbolikus értéke, mint a gyakorlati fontossága, hiszen jelentős mértékben nem szólhat bele a vezetőtanács tagja a fontos döntésekbe – annyiban, hogy ha nem szavazunk meg valamit, nem lehet keresztülvinni.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.