2012. október 11., 07:502012. október 11., 07:50
– A szenátus plénuma megszavazta a Román Kulturális Intézet (ICR) vezetőtanácsának új összetételét, ennek nyomán a testületnek ön is tagja lett – az RMDSZ javasolta a tisztségbe. Hogyan látja, mi fog a közeljövőben történni az Andrei Marga vezette intézetben?
– Jövő keddre hívta össze Marga a vezetőtanácsot, előreláthatólag ekkor szavazunk a költségvetésről, az intézet szervezeti felépítéséről és például a párizsi könyvszalonon való részvételről is, amelyet még Horia Roman Patapievici korábbi igazgató tervezett. (A Ponta-kabinet augusztusban az előirányzott 43 millió lejről 28,5 millió lejre faragta le az intézet 2012-es költségvetését. Ezt az összeget azonban az ICR idén már elköltötte, így kénytelen lemondani több projektjéről is, köztük a párizsi könyvszalonon való képviseletről, holott az ICR-nek kellett volna képviselnie 2013-ban a könyvszalonon Romániát – szerk. megj.). Az új vezetőtanács tagjaival még csak egyszer találkoztam, de úgy tűnik, „normális” emberekből áll a testület. Az azonban, hogy a továbbiakban miként fog együttműködni a csapat, nagymértékben függ az intézet projektjeitől is, amelyekről egyelőre nem lehet tudni semmit.
– Az ICR hét új külföldi kirendeltséget nyit, amelyek révén a román kultúrát kívánják népszerűsíteni a nagyvilágban. Mi az elképzelése ilyen vonatkozásban? A romániai kultúra népszerűsítése magában foglalja-e a romániai magyar kultúra megismertetését is?
– Az új kirendeltségek létrehozása mindenképpen esély a romániai kultúra népszerűsítésére, én pedig ötletekkel fogom előremozdítani, hogy az itteni magyar kultúrát is megismerje a nagyvilág. Mindenképpen olyan szegmensek népszerűsítéséről van szó, amelyek nem kötődnek szorosan a nyelvhez – képzőművészeti alkotások (például ahogyan Londonban kiállították Bartha Ciupe Ernő szénaszobrait), színházi előadások bemutatása. Elég itt arra gondolni, hogy hányszor szerepelt nagy sikerrel külföldön például a kolozsvári magyar színház.
– Az intézetnek négy hazai városban is nyílik fiókja, Temesváron, Iaşi-ban, Craiován és Kolozsváron. Lehet tudni konkrétumokat ezeknek a kirendeltségeknek a működéséről?
– Annyit lehet tudni, hogy kik fogják vezetni a fiókokat – a kolozsvárit például Irina Petraş író, az írószövetség elnöke, akit személy szerint nagyra értékelek.
– Többször is bírálta a közelmúltban, hogy a Ponta-kormány ellehetetlenítette az intézet működését azzal, hogy csökkentette a büdzsét. Miért vállalta el mégis a vezetőtanácsi tagságra való jelölést, illetve hogyan minősíti új tisztségét?
– Engem az RMDSZ javasolt erre a tisztségre, és azért fogadtam el, mert úgy gondoltam, jó lenne, ha magyar ember is lenne az ICR vezetőtanácsában – erre ugyanis még nem volt példa. Ugyanakkor úgy látom, a pozíciónak jóval nagyobb a szimbolikus értéke, mint a gyakorlati fontossága, hiszen jelentős mértékben nem szólhat bele a vezetőtanács tagja a fontos döntésekbe – annyiban, hogy ha nem szavazunk meg valamit, nem lehet keresztülvinni.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.