2012. október 11., 07:502012. október 11., 07:50
– A szenátus plénuma megszavazta a Román Kulturális Intézet (ICR) vezetőtanácsának új összetételét, ennek nyomán a testületnek ön is tagja lett – az RMDSZ javasolta a tisztségbe. Hogyan látja, mi fog a közeljövőben történni az Andrei Marga vezette intézetben?
– Jövő keddre hívta össze Marga a vezetőtanácsot, előreláthatólag ekkor szavazunk a költségvetésről, az intézet szervezeti felépítéséről és például a párizsi könyvszalonon való részvételről is, amelyet még Horia Roman Patapievici korábbi igazgató tervezett. (A Ponta-kabinet augusztusban az előirányzott 43 millió lejről 28,5 millió lejre faragta le az intézet 2012-es költségvetését. Ezt az összeget azonban az ICR idén már elköltötte, így kénytelen lemondani több projektjéről is, köztük a párizsi könyvszalonon való képviseletről, holott az ICR-nek kellett volna képviselnie 2013-ban a könyvszalonon Romániát – szerk. megj.). Az új vezetőtanács tagjaival még csak egyszer találkoztam, de úgy tűnik, „normális” emberekből áll a testület. Az azonban, hogy a továbbiakban miként fog együttműködni a csapat, nagymértékben függ az intézet projektjeitől is, amelyekről egyelőre nem lehet tudni semmit.
– Az ICR hét új külföldi kirendeltséget nyit, amelyek révén a román kultúrát kívánják népszerűsíteni a nagyvilágban. Mi az elképzelése ilyen vonatkozásban? A romániai kultúra népszerűsítése magában foglalja-e a romániai magyar kultúra megismertetését is?
– Az új kirendeltségek létrehozása mindenképpen esély a romániai kultúra népszerűsítésére, én pedig ötletekkel fogom előremozdítani, hogy az itteni magyar kultúrát is megismerje a nagyvilág. Mindenképpen olyan szegmensek népszerűsítéséről van szó, amelyek nem kötődnek szorosan a nyelvhez – képzőművészeti alkotások (például ahogyan Londonban kiállították Bartha Ciupe Ernő szénaszobrait), színházi előadások bemutatása. Elég itt arra gondolni, hogy hányszor szerepelt nagy sikerrel külföldön például a kolozsvári magyar színház.
– Az intézetnek négy hazai városban is nyílik fiókja, Temesváron, Iaşi-ban, Craiován és Kolozsváron. Lehet tudni konkrétumokat ezeknek a kirendeltségeknek a működéséről?
– Annyit lehet tudni, hogy kik fogják vezetni a fiókokat – a kolozsvárit például Irina Petraş író, az írószövetség elnöke, akit személy szerint nagyra értékelek.
– Többször is bírálta a közelmúltban, hogy a Ponta-kormány ellehetetlenítette az intézet működését azzal, hogy csökkentette a büdzsét. Miért vállalta el mégis a vezetőtanácsi tagságra való jelölést, illetve hogyan minősíti új tisztségét?
– Engem az RMDSZ javasolt erre a tisztségre, és azért fogadtam el, mert úgy gondoltam, jó lenne, ha magyar ember is lenne az ICR vezetőtanácsában – erre ugyanis még nem volt példa. Ugyanakkor úgy látom, a pozíciónak jóval nagyobb a szimbolikus értéke, mint a gyakorlati fontossága, hiszen jelentős mértékben nem szólhat bele a vezetőtanács tagja a fontos döntésekbe – annyiban, hogy ha nem szavazunk meg valamit, nem lehet keresztülvinni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.