Kolozsvári textilművészek alkotásaiból nyílt csoportos kiállítás Kolozsváron, a Minerva Ház Cs. Gyimesi Éva Termében. Németh Júlia művészettörténész, műkritikus lapunknak úgy értékelt: a tárlat meglehetősen nagy élmény a szakavatottak számára, mert nagyon ritka a csoportos textilművészeti kiállítás napjainkban.
2014. december 10., 19:532014. december 10., 19:53
„Olyan munkákról van szó, amelyeket sokkal nehezebb megvalósítani, mint egy grafikát vagy egy festményt. A kolozsvári közönség ugyanakkor még emlékezhet arra az időszakra, amikor – még a 90-es években – önálló iparművészeti kiállítások voltak Kolozsváron, és a textilművészeti alkotások lényeges részét képezték ezeknek a tárlatoknak” – fejtette ki érdeklődésünkre a tárlatot méltató művészettörténész.
Hozzáfűzte: korábban a műfaj olyan nagy neveivel büszkélkedhetett a város, mint Szervátiusz Bach Hedda, Deák Beke Éva, Kecseti Gabriella. Noha régi alkotók közül többen nincsenek már Kolozsváron, azért megmaradt az az állandó mag, amely fiatalokkal kiegészülve, Adriana Dobra textilművész vezetésével folytatja a hagyományokat.
Németh Júlia szerint a kiállításon rendkívül sokszínű, sokkféle munkák láthatók. A textilművészet óriási változáson ment keresztül funkcióját és üzenetét tekintve. Míg régebben kimondottan dekoratív szerepe volt, ma már autonóm képzőművészeti alkotásként szerepelnek ezek a műremekek.
Kérdésünkre Németh Júlia elmondta: nincs egységes, közös tematikája a tárlaton látható textíliáknak, elsősorban azért, mert érvényesül a művészi szabadság.
„Szabadságot mondok és nem szabadosságot, mert ezek a munkák amellett, hogy a legkülönfélébb anyagokból és a lehető legkülönfélébb technikákkal készültek kivétel nélkül magas művészi színvonalat képviselnek” – jelentette ki Németh Júlia. Hozzáfűzte: jellemző a mostani textilművészetre, hogy rendkívül sokszínű, változatos.
„A különböző műfajokat elválasztó határok a képzőművészet egészét tekintve is feloldódni látszanak, és ez a képzőművészekre is jellemző olyanynyira, hogy újabban azt szokták mondani: textil az, ami textilként viselkedik” – magyarázta. Mint mondta, a tárlaton kiállított alkotások is textilként viselkednek akár faliszőnyegről, akár falikárpitról, akár bekeretezett textilképekről van szó. Az alkotások tematikája is annyira változatos, mint a kivitelezésük formái.
A Romániai Képzőművészek Szövetségének kolozsvári fiókja által rendezett tárlaton Manuela Botiş, Raveca Brânzaş, Felicia Man Cenan, Elena Felicia Cîmpian, Zoiţa Crăciun, Adriana Alexandra Dobra, Ludmila Frătescu, Liliana Moraru, Livia Petrescu, Anca Pintilie, Angela Popescu Roman, Aurelia Tompa, Tudorán Klára Lívia és Natalia Udrea munkái láthatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!