Kolozsvári textilművészek alkotásaiból nyílt csoportos kiállítás Kolozsváron, a Minerva Ház Cs. Gyimesi Éva Termében. Németh Júlia művészettörténész, műkritikus lapunknak úgy értékelt: a tárlat meglehetősen nagy élmény a szakavatottak számára, mert nagyon ritka a csoportos textilművészeti kiállítás napjainkban.
2014. december 10., 19:532014. december 10., 19:53
„Olyan munkákról van szó, amelyeket sokkal nehezebb megvalósítani, mint egy grafikát vagy egy festményt. A kolozsvári közönség ugyanakkor még emlékezhet arra az időszakra, amikor – még a 90-es években – önálló iparművészeti kiállítások voltak Kolozsváron, és a textilművészeti alkotások lényeges részét képezték ezeknek a tárlatoknak” – fejtette ki érdeklődésünkre a tárlatot méltató művészettörténész.
Hozzáfűzte: korábban a műfaj olyan nagy neveivel büszkélkedhetett a város, mint Szervátiusz Bach Hedda, Deák Beke Éva, Kecseti Gabriella. Noha régi alkotók közül többen nincsenek már Kolozsváron, azért megmaradt az az állandó mag, amely fiatalokkal kiegészülve, Adriana Dobra textilművész vezetésével folytatja a hagyományokat.
Németh Júlia szerint a kiállításon rendkívül sokszínű, sokkféle munkák láthatók. A textilművészet óriási változáson ment keresztül funkcióját és üzenetét tekintve. Míg régebben kimondottan dekoratív szerepe volt, ma már autonóm képzőművészeti alkotásként szerepelnek ezek a műremekek.
Kérdésünkre Németh Júlia elmondta: nincs egységes, közös tematikája a tárlaton látható textíliáknak, elsősorban azért, mert érvényesül a művészi szabadság.
„Szabadságot mondok és nem szabadosságot, mert ezek a munkák amellett, hogy a legkülönfélébb anyagokból és a lehető legkülönfélébb technikákkal készültek kivétel nélkül magas művészi színvonalat képviselnek” – jelentette ki Németh Júlia. Hozzáfűzte: jellemző a mostani textilművészetre, hogy rendkívül sokszínű, változatos.
„A különböző műfajokat elválasztó határok a képzőművészet egészét tekintve is feloldódni látszanak, és ez a képzőművészekre is jellemző olyanynyira, hogy újabban azt szokták mondani: textil az, ami textilként viselkedik” – magyarázta. Mint mondta, a tárlaton kiállított alkotások is textilként viselkednek akár faliszőnyegről, akár falikárpitról, akár bekeretezett textilképekről van szó. Az alkotások tematikája is annyira változatos, mint a kivitelezésük formái.
A Romániai Képzőművészek Szövetségének kolozsvári fiókja által rendezett tárlaton Manuela Botiş, Raveca Brânzaş, Felicia Man Cenan, Elena Felicia Cîmpian, Zoiţa Crăciun, Adriana Alexandra Dobra, Ludmila Frătescu, Liliana Moraru, Livia Petrescu, Anca Pintilie, Angela Popescu Roman, Aurelia Tompa, Tudorán Klára Lívia és Natalia Udrea munkái láthatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!