2009. február 16., 09:352009. február 16., 09:35
A Rohamot 2005-ben indították útjára azzal a céllal, hogy felfrissítsék az irodalmi magazinok világát – mondta Korchma Zsombor főszerkesztő. „Azon gondolkodtunk, hogyan lehet a vizualitást kicsit jobban becsempészni az irodalmi, kulturális magazinokba. Minden szám kísérlet arra, hogyan lehet a képet és szöveget elegyíteni a Nyugaton népszerű, nálunk azonban kevésbé ismert képregényen keresztül. A lapok egyharmadát ezért művészi képregények teszik ki” – ismertette a budapesti főszerkesztő.
Mint mondta, irodalmárok hozták létre a lapot, majd rájuk találtak a grafikusok, elsősorban Szöllősi Géza és Stark Attila, és mára már a képzőművészek tartják kézben a kiadványt. A Rohamot ingyenesen terjesztik: a kiadói egyesület 50–60 tagja fedezi a költségeket. A magazinnak negyedévenként kellene megjelennie, de eddig évente csak 3-3 számot sikerült tető alá hozniuk. Korchma Zsombor kocsmaújságnak tekinti a budapesti Révay-sörözőben szerkesztett lapot, és mint mondta, örömükre szolgál, hogy egyre több az erdélyi szerzőjük: Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba, újabban Fehér Csaba, a vásárhelyi bábszínház munkatársa is közöl a Roham hasábjain.
Nagy egymásra találásnak mondta a főszerkesztő a bajai származású Stark Attilával való kapcsolatuk létrejöttét. A Roham Kulturális Egyesület adta ki a grafikus Kulo City címmel megjelent első kötetét is, amely egy képes napló, Stark egyetemi éveinek a lenyomata. A képzőművészt „sokkszerűen érte Budapest: italmérésekben töltötte a napjait, józan pillanataiban rajzolt” – állította Korchma, aki szerint Stark második kötete, a Bélváros már részben elment a festmények irányába, de alapjában véve szintén képregény. „Kávézói kötet, amelyet iddogálás, beszélgetés közben kell nézegetni” – adott használati utasítást a szellemes, látványos, képregényszerű kiadványhoz a főszerkesztő.
A G. Caféban november óta látható a Roham köré csoportosuló grafikusok alkotásaiból nyílt, javarészt képregényeket felvonultató tárlat. A munkákat a napokban Székelyudvarhelyen, az ottani G. Caféban is kiállítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Látogatottsági adatok