Csillag a holló árnyékában

Az Országos Széchényi Könyvtárban Csillag a holló árnyékában címmel Vitéz Jánost, Mátyás király kancellárját központba állító tárlat nyílt, a Budapesti Történeti Múzeumban a reneszánsz királyi udvar mûtárgyait és a fekete sereg hadieszközeit, a Magyar Iparmûvészeti Múzeumban Beatrix királyné hozományát, a Magyar Nemzeti Galériában pedig nagy értékû, külföldi gyûjteményekbõl származó mûkincseket csodálhatnak meg a látogatók. Az önálló kiállítások egymásra épülnek, kronológiai sorrendben és tematikusan adnak átfogó képet a 15. századi magyarországi reneszánsz kultúráról.

Csillag és holló: bölcsesség és hatalom

A rendezvénysorozat az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a Csillag a holló árnyékában címû kiállítás megnyitásával indult március közepén. A könyvtár a középkori és reneszánsz magyar kultúra írott forrásainak legnagyobb gyûjtõhelyeként a tárlat középpontjába a könyvemlékeket helyezte. Földesi Ferenc fõszervezõ, az OSZK kézirattárának vezetõje, Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana fennmaradt anyagának szakavatott ismerõje és kutatója lapunknak elmondta, a tárlat címe arra utal, hogy a reneszánsz kultúra Mátyás uralkodása alatt érte el csúcspontját Magyarországon. A Vitéz János és a magyar humanizmus kezdetei alcím pedig heraldikai jelentést hordoz: Vitéz János kancellár, esztergomi érsek családi címerében oroszlán és két csillag, a Hunyadiak címerében a holló szerepel. A kiállítás a királyi udvar dominanciájának jelentõségét kívánja illusztrálni, amelynek hatására az itáliai fejedelemségek követei és több humanista tudós látogatott a korabeli Magyarországra.

A kultúraszervezõ mecénás

Mint Földesi kifejtette, Magyarország ebben az idõben Európában nagyhatalomnak számított, a pontosan 600 éve született Vitéz János esztergomi érsek személyében pedig a reneszánsz királyi udvar kulcsfiguráját tisztelheti az utókor. Literátor, tudós, diplomata, hivatalnok, mecénás, könyvgyûjtõ, reneszánsz fõpap volt, akinek személye „összeköti” a Zsigmond király és Mátyás közötti idõszakot. Vitéz János a neves reneszánsz tudós és nevelõ, Pier Paolo Vergerio környezetének tagjaként az itáliai humanisták elsõ nagy generációjához tartozott, bár nem jutott el itáliai egyetemekre. A 15. századi mûvelõdéstörténetben a Corvina könyvtár létrejöttében, Janus Pannonius támogatásában, a pozsonyi egyetem létrehozásában és Hess András nyomdász Magyarországra hívásában egyaránt meghatározó szerepet játszott.

Vitéz János piros tintája

A június 15-éig látogatható kiállítás leglátványosabb tárgyai közé azon külföldi múzeumok és gyûjtõk tulajdonát képezõ, rendkívül értékes kódexek és könyvritkaságok tartoznak, amelyeket konstans 18 Celsius-fokos hõmérsékletet biztosító, védõüveges tárlókban láthat a közönség. Kuriózumszámba menõ könyvek csodálhatók meg, így például Kálmáncsehi Domokos breviáriuma, az európai könyvfestészet egyik remekmûve, vagy a 15. század elsõ számú történeti forrásának tekintett, Vitéz János leveleit tartalmazó Leveleskönyv. Szemrevételezhetõ Vitéz János kézírása is: az érsek gyönyörûen rajzolt betûkkel, és – ahogy Földesi Ferenc elmondta – szinte mindig piros tintával jegyezte a kódexek margójára megjegyzéseit. Megtekinthetõk a jegyzetekkel teletûzdelt „használati kódexek”, a fennmaradt díszkódexek, valamint az elsõ Magyarországon nyomtatott könyv, a Cronica Hungarorum is, amely Hess András nyomdájában készült.

Reneszánsz gyerekeknek is

A kiállítótermek elõtti csarnokban az egészen fiatal generációt szólítja meg a rendezvény. A tárlat gyerekeknek szóló részlegén hat helyszínen idézték meg a reneszánsz korát, a kódexkészítés módszereit és Mátyás király reneszánsz udvarát a rendezõk. Ezekben a játékosan berendezett terekben a gyerekek kódexfestõ festéket keverhetnek gyógynövényekbõl és száraz festékanyagokból. Van kódexmásoló pad, ahová leülhetnek és kipróbálhatják, milyen lehetett kódexet rajzolni és festeni, ezenkívül berendeztek egy aprócska nyomdát, ahol a kicsik maguk nyomtathatnak. De magukra ölthetik a reneszánsz viseletet, bábozhatnak Mátyást vagy Beatrix királynét formázó bábokkal, és a valódi pergameneket, kódexkötéshez használt bõröket is megérinthetik.

Kiss Judit, Budapest

Erdélyi szász zenemûvek Budapesten

A Budapesti Tavaszi Fesztivál Vendégünk egy város – Kolozsvár köszönti Budapestet címû programja keretében fiatal kolozsvári zenész mutatkozott be a magyar fõvárosban. Erich Türk, a Gheorghe Dima zeneakadémia tanársegédje, a Transylvania Barokk Együttes tagja az Egyetemi templomban pénteken tartott orgonaestjén Bach, Mozart, Franck mûveit játszotta, illetve édesapja, a nagyszebeni származású zeneszerzõ, Hans Peter Türk alkotásait ismertette meg a budapesti közönséggel. Erich Türk többek között az In Honorem Honteri címû orgonavariációkat játszotta, amelynek témája az erdélyi reformátor és humanista, Johannes Honterus gyûjteményének egyik darabja.