Cselényi László (1951 – 2024) rendező, egyetemi tanár, a Duna televízió volt elnöke
Fotó: MTI
Elhunyt 73 éves korában Cselényi László kolozsvári születésű rendező, szerkesztő, egyetemi tanár, a Duna Televízió volt elnöke. Cselényi Lászlóról Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész írt nekrológot, amelyet alább közlünk.
2024. június 25., 10:592024. június 25., 10:59
Őróla jut eszünkbe: sziporkázó elme! Igen, Cselényi László sziporkázó elme volt. A rendező, szerkesztő, a Duna TV volt elnöke, az apa, a nagyapa, a jóbarát, itt hagyott bennünket június 23-án, hosszú, súlyos betegség után.
Csodálatra méltó kolozsvári családba született, a karizmatikus Cselényi Béla történész professzor, és felesége – a nemkülönben ragyogó „Anyjuk” – elsőszülött fiaként.
(Lászlót s a később jelentős költővé lett Bélát) az igényes szellemi élet, a választékos ízlés, a józan hazafias elköteleződés útjain. Így történhetett, hogy László különleges személyiséggé lett.
Személyiségének végtelenül rokonszenves vonásait jól szemlélteti, hogy derűvel, olykor akasztófahumorral viselte a Securitate zaklatásait, hogy a legaggasztóbb helyzetekben is képes volt happy end-et jósolni, hogy egész környezetét arra sarkallta, hogy bizalommal tekintsen akár a küszöbön álló jövőbe, hogy kamaszos pátosszal ecsetelje jövendő sikereinket s végül átlássa az erdélyi sors sokarcú megnyilatkozásait.
Orbán György, a nagy zeneszerző-kortárs írja róla:
…Kolozsváron centrum volt, közösségszervező erő, és bizony, hamubasült pogácsánkat Cselényi László sütötte. … Megtörte az áthatolhatatlannak vélt korlátokat, áttört a népiek és az urbánusok rozsdás védvonalán…”
Cselényi lendülete bámulatos volt. A Duna TV egyik aranykora biztosan a nevéhez kötődik. Alig vannak, akik olyan hatékonysággal artikulálták volna az erdélyi magyar kisebbség ügyét, mint ő. A maga sajátos módján igazi alkotó volt, aki életének minden eseményét „megalkotta”. És a filmjeiről még nem is beszéltünk…
Elbocsátása után visszavonult, apai, nagyapai feladatainak szentelte magát.
Pótolhatatlan szellem! Nagyon fog hiányozni!
Selmeczi György
Cselényi László 1951. február 1-én született Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológia–történelem–filozófia szakán tanult. Bukarestben rendezői végzettséget szerzett. Az erdélyi Stúdió 51 alapító vezetője; az 1970-es évek közepén a csoportot felszámolták. 1974–1977 között a Kolozsvári Bábszínháznál kreativitáskutató, irodalmi referens, rendező volt. 1977–1981 között a Román Televízió bukaresti magyar adásánál rendező, szerkesztő volt. 1981–1983 között munkanélküli, tejkihordó volt. 1983-ban települt Magyarországra. 1983–1996 között a Magyar Televízió szerkesztő-rendezőjeként dolgozott. 1996–2001 között a Duna Televízió rendezője volt, ahol Minoritates Mundi sorozatát 1999-ben Európa-díjjal jutalmazták. 2002–2005 között az Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője volt. 2005–2010 között a Duna Televízió elnöke volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!