Cselényi László (1951 – 2024) rendező, egyetemi tanár, a Duna televízió volt elnöke
Fotó: MTI
Elhunyt 73 éves korában Cselényi László kolozsvári születésű rendező, szerkesztő, egyetemi tanár, a Duna Televízió volt elnöke. Cselényi Lászlóról Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész írt nekrológot, amelyet alább közlünk.
2024. június 25., 10:592024. június 25., 10:59
Őróla jut eszünkbe: sziporkázó elme! Igen, Cselényi László sziporkázó elme volt. A rendező, szerkesztő, a Duna TV volt elnöke, az apa, a nagyapa, a jóbarát, itt hagyott bennünket június 23-án, hosszú, súlyos betegség után.
Csodálatra méltó kolozsvári családba született, a karizmatikus Cselényi Béla történész professzor, és felesége – a nemkülönben ragyogó „Anyjuk” – elsőszülött fiaként.
(Lászlót s a később jelentős költővé lett Bélát) az igényes szellemi élet, a választékos ízlés, a józan hazafias elköteleződés útjain. Így történhetett, hogy László különleges személyiséggé lett.
Személyiségének végtelenül rokonszenves vonásait jól szemlélteti, hogy derűvel, olykor akasztófahumorral viselte a Securitate zaklatásait, hogy a legaggasztóbb helyzetekben is képes volt happy end-et jósolni, hogy egész környezetét arra sarkallta, hogy bizalommal tekintsen akár a küszöbön álló jövőbe, hogy kamaszos pátosszal ecsetelje jövendő sikereinket s végül átlássa az erdélyi sors sokarcú megnyilatkozásait.
Orbán György, a nagy zeneszerző-kortárs írja róla:
…Kolozsváron centrum volt, közösségszervező erő, és bizony, hamubasült pogácsánkat Cselényi László sütötte. … Megtörte az áthatolhatatlannak vélt korlátokat, áttört a népiek és az urbánusok rozsdás védvonalán…”
Cselényi lendülete bámulatos volt. A Duna TV egyik aranykora biztosan a nevéhez kötődik. Alig vannak, akik olyan hatékonysággal artikulálták volna az erdélyi magyar kisebbség ügyét, mint ő. A maga sajátos módján igazi alkotó volt, aki életének minden eseményét „megalkotta”. És a filmjeiről még nem is beszéltünk…
Elbocsátása után visszavonult, apai, nagyapai feladatainak szentelte magát.
Pótolhatatlan szellem! Nagyon fog hiányozni!
Selmeczi György
Cselényi László 1951. február 1-én született Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológia–történelem–filozófia szakán tanult. Bukarestben rendezői végzettséget szerzett. Az erdélyi Stúdió 51 alapító vezetője; az 1970-es évek közepén a csoportot felszámolták. 1974–1977 között a Kolozsvári Bábszínháznál kreativitáskutató, irodalmi referens, rendező volt. 1977–1981 között a Román Televízió bukaresti magyar adásánál rendező, szerkesztő volt. 1981–1983 között munkanélküli, tejkihordó volt. 1983-ban települt Magyarországra. 1983–1996 között a Magyar Televízió szerkesztő-rendezőjeként dolgozott. 1996–2001 között a Duna Televízió rendezője volt, ahol Minoritates Mundi sorozatát 1999-ben Európa-díjjal jutalmazták. 2002–2005 között az Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője volt. 2005–2010 között a Duna Televízió elnöke volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!