Hirdetés

Csehov új dimenziói

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

A marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő Kiss Csaba rendezőt, dramaturgot, írót Csehov-szakértőként tartja számon a szakma. Tíz éve írott és rendezett, Csehov-novellákon alapuló De mi lett a nővel? című színházi remeklését máig játsszák, pár éve az orosz drámaíró szerelmi levelezését vitte színpadra, legutóbb A szerelmes hal címen rendezett előadást annak prózai szövegeiből. Jelenleg a Sirályt próbálja a sepsiszentgyörgyi színészekkel.

Bíró Blanka

Bíró Blanka

2008. szeptember 12., 00:002008. szeptember 12., 00:00

– Önt megírt és színre vitt drámáinak köszönhetően kiemelkedő Csehov-szakértőnek tartják. Pedig „ismeretségük” az orosz szerzővel nem indult szokványosan…

– Korábban nem akartam Csehovot rendezni, mert darabjainak olvasása olyan örömet szerzett, amit ritkán közelítettek meg a különböző színházi előadások. A többségük csalódás volt, én meg nem akartam ezek számát szaporítani. El is határoztam, hogy soha nem fogok Csehov-színdarabot rendezni.

– Miért vállalta el a Sirály sepsiszentgyörgyi vendégrendezését?

– Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház rendező-igazgatója kérdezte meg, hogy nem lenne kedvem itt egy Csehov-drámát színre vinni. Éppen akkor nagyon kedvező tapasztalatom volt a főiskolán, ahol egy évig tanítottam Csehovot a másodéves színinövendékeknek. Így éppen jókor jött a felkérés, és elvállaltam, hogy megrendezem a Sirályt Szentgyörgyön. Elsősorban arra voltam kíváncsi, meddig lehet a csehovi antiszínházat elvinni. Hogy egy nem létező történetet, alig létező konfliktusokat, rengeteg párbeszédes helyzetet meddig lehet érdeklődéssel kitölteni a színpadon. Csehovnál két ember beszélget öt percen át – és ugyanolyan érdekfeszítőnek kell lennie, mintha végig valami csihi-puhi lenne a színpadon. A kísérletre nem volt nehéz rávenni az itteni társulatot.

– Október közepére tervezik a bemutatót, alakul-e már az előadás végleges formája?

– Csehov annyira mély és gazdag, hogy mindig úgy érzem, ha egy mondat mögé odaképzelek további két-három jelentést, akkor is marad még rejtett üzenet. Éppen az árnyalt színpadi nyelv az oka, hogy lassan haladunk. De volt már egy összpróbánk, az első, a hosszabb felvonás fantasztikusan összeállt, pontosan az a Csehov-világ bontakozott ki, amiért én annyira szeretem a drámaköltőt: a rengeteg elrontott, darabokra hullott élet mögött akarat és jó szándék húzódik meg. Tele vagyok bizakodással, mert ezt gyönyörűen játsszák el a színészek.

– Rendezőként a személyiségek kibontására törekszik, ebben az előadásban kire figyel fokozottan?

– Az előző budapesti rendezésem, A szerelmes hal egy Csehov-novellákból összeálló előadás volt. Ekkor jöttem rá arra, hogy tulajdonképpen a Sirály is harminc darab kisnovella sorozata, ahol minden alak főszereplője a saját maga történetének. A próbák is ebben a koncepcióban zajlanak: minden színész főszereplő abban az öt percben, amikor neki van jelenete. Ettől hihetetlenül felragyogott belülről a darab.

– Járt valamilyen többletélménnyel a mostani rendezés?

– Engem úgy tartanak számon, mint aki ért Csehovhoz. A próbákon mégis egy olyan új világ jelent meg, ami meglepett. Új dimenziók kerültek elő az általam ismerteken belül, és ez nagyon izgalmas. Arra gondolok, hogy van hat ember a színen, valaki mond egy szöveget, és a többiek reakciói ezt mennyire át tudják színezni, milyen plasztikussá tudják tenni. Ennek olyan színházi következményei vannak, amelyek engem nagyon lelkessé tettek.

B. B.

Megismétlődik A csoda – a felújított előadást mutatják be

A csoda című felújított előadás bemutatójára várja a közönséget a Tamási Áron Színház  szeptember 12-én és 13-án. A Tamási Áron Énekes madár című színjátékából készült darabot öt évvel ezelőtt játszotta a társulat, az akkori évad legnagyobb szakmai és közönségsikernek örvendő, meghatározó jelentőségű produkciójaként. Bocsárdi László rendezésében A csoda számos hazai és külföldi fesztiváldíjat kapott.

Hétvégén új szereposztással és néhány lényeges koncepcióbeli változással mutatják be ismét Szentgyörgyön a felújított előadást – tudtuk meg Bocsárdi Lászlótól. A rendező szerint ez egyben izgalmas alkalom arra is, hogy közönség és alkotó egyaránt érzékelje az időhöz való viszonyát: a darabot már nem lehet ugyanúgy megközelíteni, színre vinni, mint öt évvel ezelőtt. A Bocsárdi által újragondolt előadás megváltozott koreográfiájú és dinamikájú jeleneteiben felerősödött a tragikum, az új változat erőteljesebben fókuszál Tamási Áron személyére, az ő üzenetét teszi egyértelművé. Az „Én a babámtól jövök, akit igazán szeretek, ha tetszik, ha nem”  Tamási-mondattal záruló előadás a végszóhoz hasonlóan szervesebbé, tömörebbé is vált.

A csodában két új szereplő, Gajzágó Zsuzsa és Molnár Gizella lép színpadra. A Köménynét, Móka anyját játszó Molnár Gizella lapunknak elmondta, nehéz feladat fiatalként az idős asszonyszerepet eljátszani, de a súlyosan realista lírai szöveget nem lehet stilizálni. Gajzágó Zsuzsa játékára elmondása szerint hatással volt Péter Hilda korábbi alakítása, és bár nehéz átvenni egy szerepet, ha a hatások összehangolódnak a színész személyiségével, akkor elhelyezkedik, kiforr az új figura.

A csoda főbb szerepeiben Nemes Levente, D. Albu Annamária, Gajzágó Zsuzsa, Kicsid Gizella, Pálffy Tibor, Váta Loránd, Nagy Alfréd, Molnár Gizella, Pál-Ferenczi Gyöngyi lép színpadra. Az előadás dramaturgja Sebestyén Rita Júlia és Czegő Csongor, a díszleteket és jelmezeket Bartha József tervezte, a koreográfia és a zenei anyag Könczei Árpádé és a Dresch Quartetté.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
Hirdetés