
Fotó: Barabás Zsolt
2012. február 17., 09:392012. február 17., 09:39
A közismert csehovi motívumok – a hősök cselekvésképtelensége, a szerelem reménytelensége, a vidéki élet kilátástalansága, az értelmiség csődje – már mind felbukkannak benne, de sokkal konkrétabb konfliktushelyzetekre épül, mint a későbbi nagy lírai drámák. Csehov darabját egy fele útjára érkezett emberélet kérdései foglalkoztatják.
A címszereplő néhány évvel ezelőtt még minden erejét a munkába ölve, teljes hittel tekintett a jövőbe, harmincöt éves korára azonban fásultan és életkedvét veszítve gyötrődik, próbálja megfejteni állandó levertségének okát, próbálja újra megtalálni régi, erővel teli önmagát. „Hová vezet az ember útja, ha delelőjét, úgy tűnik, végleg meghaladta? Lehetséges visszanyerni a fiatalság energiáit? Mit tehet az ember, ha a legegyszerűbb dolgok megoldására is képtelenné vált, és teljes érdektelenséget érez a külvilág fontos dolgai iránt? Érdemes-e így élni?
E nyomasztó kérdések fogságában egyre jobban szenved Ivanov, de állapota akkor válik igazán elviselhetetlenné, amikor tehetetlenségével szerettei lelkivilágát is teljesen összezavarja” – olvasható az ajánlóban. Az előadás a társulat első együttműködése a fiatal román rendezőgeneráció egyik legfontosabb alakjával, Anca Braduval, aki több országban – Németországban, Franciaországban, Finnországban, Szerbiában, Magyarországon – rendezett már, jelenleg a szebeni Radu Stanca Színház rendezője és a szebeni Lucian Blaga Egyetem színházi tanszékének tanára. Wedekind A tavasz ébredése című darabjából készült előadása, melyet a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatnál rendezett, 2001-ben a legjobb rendezésnek járó UNITER-díjat nyerte el.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.