Hunyadi István színművész: "mindenki külön alkotó és a munka akkor igazi örömjáték, ha mindenki megtalálja a maga feladatát"
A nagyváradi Szigligeti Színházban a társulat számára abszolút elsőbbséget jelent a közös munka sikerének közös öröme. A vírus miatt derékba tört évadról, a kényszerhelyzetben is megtalált alkotói örömről, a régi kerékvágásba lassanként visszazökkenő élet terveiről Hunyadi István színész-rendezővel, a fiatal művészcsapat jeles egyéniségével beszélgettünk.
2020. július 05., 08:402020. július 05., 08:40
2020. július 05., 11:502020. július 05., 11:50
– Jelenleg úgy tűnik, kilábalunk a nagy bizonytalanságból, hiszen ha nem is régi formában, de beindulnak a színházi előadások. A több hónapig tartó kényszerhelyzet azonban biztosan megviselte a színháziakat is. Milyen volt a karanténállapot kezdete, mennyire érte a társulatot váratlanul a bezártság?
– Mondhatni az utolsó percben sikerült bemutatnunk Kleist darabját, A Schroffenstein családot, de csak két előadást tudtunk lejátszani, a másodikat március 8-án, de akkor már hallottuk, hogy Bukarestben lemondták a következő hét műsorait. Nekünk még 9-én volt egy Székely Csaba Bányavakság felújító-beugró próbánk, 10-re pedig a Tündér Lalát terveztük, de az már elmaradt. Aztán hivatalosan be is zárták a színházakat is. Március 10-től elkezdtünk online dolgozni, majd április közepétől május közepéig kényszerszabadságon voltunk, de a magyar költészet napján sikerült kellemes meglepetést szereznünk bérleteseinknek: telefonon keresztül egy-egy verssel kedveskedtünk mindenkinek.
– Az online munkával kapcsolatban: sikerült-e gyorsan átállni a közönséggel közösen átélt élményről a virtuális találkozásra?
– Szerteágazó munka volt első perctől, mivel csoportosan is, párban is dolgoztunk, sok videót egyénileg vettünk fel, amióta viszont felcsatlakoztunk arra az online platformra, ahol nagyobb csoportok is részt tudnak venni, olyan felvételt is lehet készíteni, melyen több arc van jelen egyszerre, illetve olyat, melyen keretben kiemelten jelentkezik, aki éppen beszél, akkor már könnyebben ment. De önmagában ez nem volt elég, egész vagy félalakos vágófelvételeket is kellett készíteni, amit aztán összevágtak, továbbá ez az online platform internetfüggő lévén, a végeredmény azon is múlt, hogy kinek milyen technika áll a rendelkezésére. De végül kemény munkával ugyan, nézhető felvételek készültek.
– Mivel kezdték az online műsorokat?
– Nagy Endre érdekfeszítő, rengeteg információt szolgáltató Egy város regénye című művével, melyben feleleveníti a 20. század elejének váradi kulturális, elsősorban újságírói életét, amikor Ady Endre és Krúdy Gyula is szerkesztőségi kollégája volt a szerzőnek, és amikor már körvonalazódott a magyar irodalom megújhodásának az igénye is, elsősorban Ady tevékenysége révén. Novák Eszter rendezőnek, a színház művészeti igazgatójának volt az ötlete, ugyanúgy, mint a Nagy Endre művét követő Örkény-összeállítás is. Utóbbi az író körülbelül tizenkét egyperceséből összeálló műsor, amit azzal kezdtünk, hogy mindenki kiválasztotta a feladatul kapott három-négy írást.
A társulatból csak néhányan vettünk részt ebben a műsorban, a másik része a Gyerekjáték című darabbal foglalkozott, illetve a legújabb – ugyancsak online – bemutatóra, az Ypszilonra készültek.
A szövegeket gyorsan megtanultuk, összepróbáltuk, több felvétel is készült, ami nem online ment, nem itt és most, hanem a hibázás lehetőségét is beleszámolva, majd pedig összevágták. Nagyon érdekes, stimuláló feladat volt, de nagyon időigényes is egyben. Közben pedig kiderült: minden megbeszélés nélkül, a temesváriak is ugyanazt a témát választották, de természetesen semmi rossz érzésünk nem támadt ennek hallatán.
– A lazítás már elkezdődött ugyan, de a régi kerékvágásba való vissza zökkenés távolinak tűnik. Milyen terveik vannak a közeljövőre?
– Június 21-én volt az Ypszilon bemutatója élőben, de online. Tervezzük a Bányavirág 50. előadását, ami számomra azért is külön öröm, mivel az első igazi rendezésem a profi társulattal, hisz addig csak felolvasóesteket, különböző iskolai projekteket rendeztem. Augusztusban lesz négy éve hogy bemutattuk. Nem dicsekedni akarok, de ahogy az 50. előadásszám is mutatja, sokat játszottuk, sok helyen és mindenütt sikerrel.
– Mióta tudja, hogy nemcsak játszani, de rendezni is szeretne?
– Nem volt az tudatosan felépítve, hogy rendezni akarok, mondhatnám, hogy a lehetőség magától adódott: az Oberon Csőszínházban és a Színház az iskolában, iskola a színházban projekt során meg kellett rendezni a betervezett darabot.
A diákokkal az első közös munkánk a Csongor és Tünde volt, nagy-nagy csapatmunka. Én egyébként is a csapatmunka híve vagyok, azért is vágtam bele a Bányavirág, majd a Bányavakság megrendezésébe, és nem utolsósorban azért is, mert Novák Eszter sokat segített a beindításkor.
– Az, hogy csapatjátékosnak tartja magát, azt is jelenti, meghallgatja, elfogadja a darabban játszó színészek ötleteit, vagy az abszolút rendezői színház híve?
– Természetesen az előbbi, vagyis meghallgatom, elfogadom az ötleteket, mivel úgy gondolom, mindenki külön alkotó, és akkor lesz igazi örömjáték, ha mindenki megtalálja a maga feladatát, s a próbafolyamat során is épp az állandó alkotás miatt alakul ki a munka hangulata.
Örülök, hogy nagyon jó hangulatban, nagyon jól tudunk együtt dolgozni a kollégákkal, és merem állítani, hogy a csapatjáték az erősségünk.
– Miért választotta első rendezéséül Székely Csaba darabját, a Bányavirágot?
– Nagyon szeretem a témaválasztását, azt, ahogyan ír, ráadásul gyerekkoromban, a nagyszüleimnél töltött vakációk során találkoztam a szegénység, az alkoholizmus problémáival, amik állandóan jelen vannak a Székely Csaba-darabban. Ezt Féleszű Sánta Feri – Kocsis Gyula kollégám telitalálatnak mondható játékával életre kelti.
– És milyen új nagyszínpadi előadásterveik vannak?
– Két új előadás is lesz: az egyik a Botos Bálint rendező saját műve, egy improvizációs játék, a másik pedig a Hamlet, a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban, amit augusztusban Gyulán mutatunk be, majd itthon október 15-én, a színházépület 120. születésnapján.
– Ezek szerint beteljesül minden fiatal színész szerepálma, hogy eljátssza Hamletet?
– Horatio leszek, Hamlet barátja, nem mintha nem érdekelne a címszerep, de úgy érzem, még nem állnék készen a Hamletre. Talán tíz év múlva. Reméljük, jól sikerül ez az előadás, a közönség is örömmel fogadja majd.
Hunyadi István színművész
Hunyadi István Nagyváradon született 1987. szeptember 23-án. 2008 és 2011 közt végezte a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Színház és Televízió Karának színész szakán az alapképzést. 2011 és 2013 közt ugyanott elvégezte a mesterképzést. 2011-től a Szigligeti Társulat tagja. 2014-ben megkapta a Földes Kati-díjat, 2016-ban a Szigligeti Társulat legjobb férfi főszereplőnek járó nívódíját, majd 2018-ban szintén megkapta a társulat legjobb férfi főszereplőjének járó nívódíjat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!