2013. február 11., 07:172013. február 11., 07:17
Több százan mulattak szombaton este a budapesti Petőfi-csarnokban rendezett 17. Csángó bálon, amelyet idén Petrás Incze János klézsei pap 200. születési évfordulójának szenteltek a szervezők, a Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület.
A cél változatlan, jelezték a közkedvelt rendezvény házigazdái: felhívni a közvélemény figyelmét a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető, kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra, ugyanakkor újabb támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását és felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. Az idei bál műsorszerkezete sem tért el különösebben a korábbi évek hagyományaitól – az első programpontot leszámítva. Az est ugyanis a Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, Finnország korábbi kulturális minisztere, az Európa Tanács Tudományos, Kulturális és Oktatási Bizottságának volt tagja köszöntőbeszédével kezdődött, akinek tavaly megjelent, Csángó körkép című munkája újabb kiadást ért meg. A folytatásban Diószegi László rendezésében félszáz táncos, zenész és énekes révén a közönség bepillantást nyerhetett a csángó zene- és tánckultúrába, Csoma Gergely ihletett előadásában pedig Petrás János levelei rajzolták fel a csángóság 19. századi képét.
A lényeg azonban csak ezután következett. A bál fokozatosan felöltötte a mulatság jellegét, több együttes és zenekar produkciójára százak kapcsolódtak be a közös táncba. Barátok találtak egymásra, új ismerettségek szövődtek, mint egykoron a zárt, de mégis nyíltszívű csángó társadalomban. Régi táncházasok és kíváncsi kezdők egyaránt részt vettek a multaságban. Az idő előrehaladtával egyre inkább előtérbe kerültek a profi táncosok – köztük a Felszállott a páva című vetélkedő sztárjai –, akik révén a zenekarok előtt elkezdődött a legények igazi virtuóz vetélkedése – akár egy igazi bálban. Sűrű hóesésben búcsúztak egymástól hajnalban a legkitartóbbak. Egyesek autóbuszon indultak hazafelé, a messzi Csángóföldre, a helyiek pedig a 70-es trolibuszon zsúfolódtak össze a jövőre, veletek ugyanitt elcsépelt, mégis lélekmelengető búcsúval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok