2013. február 11., 07:172013. február 11., 07:17
Több százan mulattak szombaton este a budapesti Petőfi-csarnokban rendezett 17. Csángó bálon, amelyet idén Petrás Incze János klézsei pap 200. születési évfordulójának szenteltek a szervezők, a Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület.
A cél változatlan, jelezték a közkedvelt rendezvény házigazdái: felhívni a közvélemény figyelmét a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető, kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra, ugyanakkor újabb támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását és felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. Az idei bál műsorszerkezete sem tért el különösebben a korábbi évek hagyományaitól – az első programpontot leszámítva. Az est ugyanis a Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, Finnország korábbi kulturális minisztere, az Európa Tanács Tudományos, Kulturális és Oktatási Bizottságának volt tagja köszöntőbeszédével kezdődött, akinek tavaly megjelent, Csángó körkép című munkája újabb kiadást ért meg. A folytatásban Diószegi László rendezésében félszáz táncos, zenész és énekes révén a közönség bepillantást nyerhetett a csángó zene- és tánckultúrába, Csoma Gergely ihletett előadásában pedig Petrás János levelei rajzolták fel a csángóság 19. századi képét.
A lényeg azonban csak ezután következett. A bál fokozatosan felöltötte a mulatság jellegét, több együttes és zenekar produkciójára százak kapcsolódtak be a közös táncba. Barátok találtak egymásra, új ismerettségek szövődtek, mint egykoron a zárt, de mégis nyíltszívű csángó társadalomban. Régi táncházasok és kíváncsi kezdők egyaránt részt vettek a multaságban. Az idő előrehaladtával egyre inkább előtérbe kerültek a profi táncosok – köztük a Felszállott a páva című vetélkedő sztárjai –, akik révén a zenekarok előtt elkezdődött a legények igazi virtuóz vetélkedése – akár egy igazi bálban. Sűrű hóesésben búcsúztak egymástól hajnalban a legkitartóbbak. Egyesek autóbuszon indultak hazafelé, a messzi Csángóföldre, a helyiek pedig a 70-es trolibuszon zsúfolódtak össze a jövőre, veletek ugyanitt elcsépelt, mégis lélekmelengető búcsúval.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Október 2. és 5. között Románia lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, a szemle Magyarország és Közép-Európa egyik legfontosabb kulturális eseménye.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Látogatottsági adatok