Sok érdeklődő gyűlt össze kedd este az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában a Világhírnév Kiadó Fehér Holló sorozatának legutóbbi kiadványa a Károlyka gróf díszfogata című könyv bemutatóján, amelyet Lőwy Dániel Teleki Károly gróffal folytatott beszélgetései alapján írt.
2013. augusztus 15., 18:462013. augusztus 15., 18:46
Az előadáson jelen volt a szerző, a könyv illusztrátora Balázs Ernő, a beszélgetést pedig Szabó Csaba tévés újságíró vezette, aki a Fehér Holló sorozat alapítójaként holló vá avatta Balázs Ernőt, megköszönve neki a „baráti alapon” elkészített illusztrációkat.
Lőwy Dániel könyve a marosvásárhelyi “virágárús grófnéként” ismert Teleki Gemma fiáról, Teleki Károlyról mesél, aki gyerekkorát a Maros megyei sáromberki kastélyban töltötte, majd Magyarországon, Ausztriában, végül pedig Amerikában telepedett meg, ahol neves űrhajózási szakember lett. A vegyészkutató, egyetemi tanár, helytörténész, közíró Lőwy 2001-ben telepedett le Washingtonban, ahol rövidesen a Magyar Klub tagja lett, itt ismerkedett meg Teleki Károly gróffal, aki a klub tanácsadói feladatait látta el. Ismerve a Teleki család történetét, arra gondolt, hogy a klub egyik előadásának témája maga a gróf élete lehetne, viszont az idősödő Károly egészségi állapota ezt nem tette lehetővé, így otthoni beszélgetésekre hívta meg Lőwyt. A mélyinterjú, amelyet nehezen begyűjtött dokumentumok támasztanak alá, arra éleződött ki, hogy bemutassa egy olyan arisztokrata gyerekkorát, aki egy kastély, a régi arisztokrácia szokásai szerint nevelkedett.
„Dani ül egy sarokban és kérdezget, beszélget a gróffal, és közben Teleki Kati közbeszól” – ecsetelte a könyv hangulatát Szabó Csaba. A könyv betekintést ad az egykori uradalom életébe, hogyan zajlottak a fogadások, hogyan szórakoztak az urak, milyen személyzet járt egy ilyen kastélyhoz, hogyan zajlott a gyerekek taníttatása és mindezekre hogyan emlékszik az idős Teleki, aki a Teleki Károlyok közül, a református ág harmadik Károlya volt. Ő volt az a Károlyka aki 14 éves koráig a sáromberki kastélyban és a család más kastélyaiban-udvarházaiban nevelkedett. A gróf józan emlékezetének köszönhetően elevenedik meg az olvasó előtt az az „egyszer volt, hol nem volt” meseszerű világ, ahol a gyerekeket még a házitanítok, fräulein-ok, mademoiselle-ek nevelték; a ház személyzete inasokból, szobalányokból, főszakácsból, kenyérsütőnőből, favágókból, béresekből, kocsisokból, molnárokból állt, ahova a mulatságokra az urak giggel, félfedelű vagy Esterházy-kocsival jártak. „Nem utolsósorban elismeréssel tartozunk az író valós érdeklődésének illetve nagyszerű kérdezési stílusának, aki az interjúkból egy családregényt, beszélgetőkönyvet varázsolt. Daninak van tolla!” – jegyezte meg a moderátor.
Oroszhegyi Tünde
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!