2012. október 29., 08:462012. október 29., 08:46
A romániai premiervetítésekre a rendezőt az egyik főszereplőt alakító, Cannes-ban díjat nyert Cristina Flutur és az ortodox papot játszó Valeriu Andriuţă is elkísérte. Mint ismeretes, a rendezőt a 2005-ben Romániában történt botrányos „ördögűzés” inspirálta, amelynek során egy ortodox pap apácák segítségével halálra kínzott egy 23 éves nővért. Az elzárt moldovai kolostorban történt tragédiáról Tatiana Niculescu újságíró két könyvet is írt, Mungiu ezek alapján készítette a filmet.
A rendező azonban korábban többször elmondta, nem a valóságot mutatja be, alkotása fikció, nem tudhatja, és tulajdonképpen nem is fontos, hogy a tragédia szereplői valóban olyanok-e, mint a filmben szereplő karakterek. Mungiu bemutatja, milyen sokféleképpen értelmezhető ugyanaz a valóság különböző karakterek szemszögéből. A rendező hangsúlyozta: objektíven közelített az események felé, nem kívánt az igazságosztó szerepébe bújni, ehelyett az emberi motiváció sokféleségére próbált rávilágítani, arra, hogy mi történik, ha egymástól teljes mértékben eltérő világok ütköznek.
Ebben a történetben senki nem vétkes, a szereplők saját világlátásuk, neveltetésük, vallásos meggyőződésük alapján próbálnak megoldást találni, segítséget nyújtani. Az ortodox pap nem megrögzött és bigott, a realitást mellőző alak, szinte akaratán kívül kényszerül arra, hogy saját eszköztárát felhasználva találjon megoldást Alina problémájára, miután a „világi képviselők” – az orvos és a lány rokonai – nem akarnak, illetve nem tudnak segíteni. Mindannyian áldozatok, a szegénység és a tudatlanság, korlátozott lehetőségeik mutatják az egyetlen általuk ismert irányt.
A „dombok mögötti” tér nemcsak fizikailag zárja el őket a külvilágtól, egyszerűen fel sem merül bennük, hogy másképp is lehetne. Nemcsak a kolostor lakóira jellemző ez, az orvosok, a rendőrök, a rokonok sem látnak túl a dombokon, maga Alina sem érti, és nem is próbálja megérteni, hogy barátnőjének az évek során, miért lett fontosabb a kolostor, mint közösen eltervezett jövőjük. A szombati, kolozsvári bemutatón a rendező megemlítette, többen bírálták, mert szerintük lejáratja, nevetségessé teszi az ortodox egyházat, az alkotás azonban sokkal inkább társadalomkritika.
Kényelmetlen, ma is tabunak számító témát boncolgat: a tudatlanságot és a fejlődés lehetősége nélküli közeget tárja fel. Habár a film felemás fogadtatásban részesült az idei Cannes-i filmfesztiválon – sokak szerint az alkotás nem volt „elég szigorú” a történet bűnöseivel – a rendező mégis átvehette a legjobb forgatókönyvért járó díjat, a két főszereplő, Cosmina Stratan és Cristina Flutur pedig megosztva kapta meg a legjobb női alakításért odaítélt elismerést. Az alkotást péntektől többek között Kolozsváron, Brassóban, Aradon, Nagybányán, Temesváron és Marosvásárhelyen vetítik, a következő hetekben pedig több mint 40 városban mutatják be.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.