2012. október 29., 08:462012. október 29., 08:46
A romániai premiervetítésekre a rendezőt az egyik főszereplőt alakító, Cannes-ban díjat nyert Cristina Flutur és az ortodox papot játszó Valeriu Andriuţă is elkísérte. Mint ismeretes, a rendezőt a 2005-ben Romániában történt botrányos „ördögűzés” inspirálta, amelynek során egy ortodox pap apácák segítségével halálra kínzott egy 23 éves nővért. Az elzárt moldovai kolostorban történt tragédiáról Tatiana Niculescu újságíró két könyvet is írt, Mungiu ezek alapján készítette a filmet.
A rendező azonban korábban többször elmondta, nem a valóságot mutatja be, alkotása fikció, nem tudhatja, és tulajdonképpen nem is fontos, hogy a tragédia szereplői valóban olyanok-e, mint a filmben szereplő karakterek. Mungiu bemutatja, milyen sokféleképpen értelmezhető ugyanaz a valóság különböző karakterek szemszögéből. A rendező hangsúlyozta: objektíven közelített az események felé, nem kívánt az igazságosztó szerepébe bújni, ehelyett az emberi motiváció sokféleségére próbált rávilágítani, arra, hogy mi történik, ha egymástól teljes mértékben eltérő világok ütköznek.
Ebben a történetben senki nem vétkes, a szereplők saját világlátásuk, neveltetésük, vallásos meggyőződésük alapján próbálnak megoldást találni, segítséget nyújtani. Az ortodox pap nem megrögzött és bigott, a realitást mellőző alak, szinte akaratán kívül kényszerül arra, hogy saját eszköztárát felhasználva találjon megoldást Alina problémájára, miután a „világi képviselők” – az orvos és a lány rokonai – nem akarnak, illetve nem tudnak segíteni. Mindannyian áldozatok, a szegénység és a tudatlanság, korlátozott lehetőségeik mutatják az egyetlen általuk ismert irányt.
A „dombok mögötti” tér nemcsak fizikailag zárja el őket a külvilágtól, egyszerűen fel sem merül bennük, hogy másképp is lehetne. Nemcsak a kolostor lakóira jellemző ez, az orvosok, a rendőrök, a rokonok sem látnak túl a dombokon, maga Alina sem érti, és nem is próbálja megérteni, hogy barátnőjének az évek során, miért lett fontosabb a kolostor, mint közösen eltervezett jövőjük. A szombati, kolozsvári bemutatón a rendező megemlítette, többen bírálták, mert szerintük lejáratja, nevetségessé teszi az ortodox egyházat, az alkotás azonban sokkal inkább társadalomkritika.
Kényelmetlen, ma is tabunak számító témát boncolgat: a tudatlanságot és a fejlődés lehetősége nélküli közeget tárja fel. Habár a film felemás fogadtatásban részesült az idei Cannes-i filmfesztiválon – sokak szerint az alkotás nem volt „elég szigorú” a történet bűnöseivel – a rendező mégis átvehette a legjobb forgatókönyvért járó díjat, a két főszereplő, Cosmina Stratan és Cristina Flutur pedig megosztva kapta meg a legjobb női alakításért odaítélt elismerést. Az alkotást péntektől többek között Kolozsváron, Brassóban, Aradon, Nagybányán, Temesváron és Marosvásárhelyen vetítik, a következő hetekben pedig több mint 40 városban mutatják be.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.