2012. október 29., 08:462012. október 29., 08:46
A romániai premiervetítésekre a rendezőt az egyik főszereplőt alakító, Cannes-ban díjat nyert Cristina Flutur és az ortodox papot játszó Valeriu Andriuţă is elkísérte. Mint ismeretes, a rendezőt a 2005-ben Romániában történt botrányos „ördögűzés” inspirálta, amelynek során egy ortodox pap apácák segítségével halálra kínzott egy 23 éves nővért. Az elzárt moldovai kolostorban történt tragédiáról Tatiana Niculescu újságíró két könyvet is írt, Mungiu ezek alapján készítette a filmet.
A rendező azonban korábban többször elmondta, nem a valóságot mutatja be, alkotása fikció, nem tudhatja, és tulajdonképpen nem is fontos, hogy a tragédia szereplői valóban olyanok-e, mint a filmben szereplő karakterek. Mungiu bemutatja, milyen sokféleképpen értelmezhető ugyanaz a valóság különböző karakterek szemszögéből. A rendező hangsúlyozta: objektíven közelített az események felé, nem kívánt az igazságosztó szerepébe bújni, ehelyett az emberi motiváció sokféleségére próbált rávilágítani, arra, hogy mi történik, ha egymástól teljes mértékben eltérő világok ütköznek.
Ebben a történetben senki nem vétkes, a szereplők saját világlátásuk, neveltetésük, vallásos meggyőződésük alapján próbálnak megoldást találni, segítséget nyújtani. Az ortodox pap nem megrögzött és bigott, a realitást mellőző alak, szinte akaratán kívül kényszerül arra, hogy saját eszköztárát felhasználva találjon megoldást Alina problémájára, miután a „világi képviselők” – az orvos és a lány rokonai – nem akarnak, illetve nem tudnak segíteni. Mindannyian áldozatok, a szegénység és a tudatlanság, korlátozott lehetőségeik mutatják az egyetlen általuk ismert irányt.
A „dombok mögötti” tér nemcsak fizikailag zárja el őket a külvilágtól, egyszerűen fel sem merül bennük, hogy másképp is lehetne. Nemcsak a kolostor lakóira jellemző ez, az orvosok, a rendőrök, a rokonok sem látnak túl a dombokon, maga Alina sem érti, és nem is próbálja megérteni, hogy barátnőjének az évek során, miért lett fontosabb a kolostor, mint közösen eltervezett jövőjük. A szombati, kolozsvári bemutatón a rendező megemlítette, többen bírálták, mert szerintük lejáratja, nevetségessé teszi az ortodox egyházat, az alkotás azonban sokkal inkább társadalomkritika.
Kényelmetlen, ma is tabunak számító témát boncolgat: a tudatlanságot és a fejlődés lehetősége nélküli közeget tárja fel. Habár a film felemás fogadtatásban részesült az idei Cannes-i filmfesztiválon – sokak szerint az alkotás nem volt „elég szigorú” a történet bűnöseivel – a rendező mégis átvehette a legjobb forgatókönyvért járó díjat, a két főszereplő, Cosmina Stratan és Cristina Flutur pedig megosztva kapta meg a legjobb női alakításért odaítélt elismerést. Az alkotást péntektől többek között Kolozsváron, Brassóban, Aradon, Nagybányán, Temesváron és Marosvásárhelyen vetítik, a következő hetekben pedig több mint 40 városban mutatják be.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.