
Fotó: A szerző felvétele
A többnyire külföldön ismert nonkonformista művész nem először lepi meg közönségét: volt, amikor kakukktojásokat osztogatott egy modern művészeti tárlat résztvevőinek, máskor hajléktalanokat traktált étellel-itallal tíz napig, feladatul szabva nekik, hogy megfessék sátraikat.
„A hatalom kiváltsága felelősséggel jár” – jelentette ki Ft. Ferenc Ervin ferences rendi szerzetes a november 2-i tárlatnyitón, aki szerint az értelem és a szabad akarat az ember ajándéka, de a „jót szerető, mégis rosszat cselekvő” magatartás mélységekbe zülleszthet. Ami alól nem mentesek a romániai szenátorok és képviselők sem, akik halmozottan ki vannak téve a „hétfejű sárkány”, a hét főbűn kísértésének.
A bemutatott kiállítást, amelyen közel ötszáz, levélpapír méretű adatlapról a román parlamentben székelő honatyák tekintenek a látogatóra, jogosan illette a „különleges” vagy „érdekes” jelzővel méltató, műértő és egyszerű szemlélő egyaránt. A képek politikusokról és elsősorban politikusoknak szólnak, közvetve pedig a választási jogával élő vagy éppen nem élő állampolgároknak. Márkos elemző kiállítása a hét fő bűn – a kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag és restség – szerint próbál tükröt tartani a honatyáknak, önvizsgálatra, életük és munkájuk elemzésére biztatva őket. Nem sok sikerrel, ugyanis az előzetesen Bukarestben bemutatott képanyag tárlatnyitójára hasztalan hívta közös alkotásra és elmélkedésre a művész a honatyákat, egyikük sem jelent meg a számukra hirdetett workshopon. Csupán egyetlen képviselő asszony jelezte elektronikus levélben, hogy érdekesnek találja az ötletet. Márkost nem keseríti el a workshop sikertelensége, úgy látja, művészként sikerült elérnie, hogy ha a háttérben is, de elmélkedésre serkentse az érintetteket. „A továbblépéshez meg kell bocsátani. Elengedhetetlen, hogy elítéljük vagy megbocsátjuk a múltat” – hangoztatta a művész, mondanivalójához passzoló történelmi példát hozva alátámasztásul. Márkos szerint Kelet- és Nyugat-Németország 1990-es egyesülése úgy volt lehetséges, hogy a felelős politikusok előbb komoly önvizsgálatot tartottak, elemezték és elítélték a múltat, és a megbocsátással együtt le is zárták azt. Ám a politikához, akárcsak a művészethez, bátorság kell – és Márkos ezzel magyarázza a politikusok távolmaradását a tárlatról. „Az itt bemutatott szenátorok és képviselők mindegyike politikus, de kevés a valószínűsége, hogy bármelyikből államférfi lesz” – összegzett Ferenc Ervin atya, azt is hozzátéve: „ugyanaz a politikai forgószél, amely magas polcra sodorta, bármikor a földre is csaphatja őket.”
A nem hétköznapi tárlat november 14-éig tekinthető meg a gyergyói Pro Art Galériában, 16-ától Kolozsváron, a Mátyás-házban szemlézhet a közönség a honatyák – alternatív – fejlapjai között.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.