
Fotó: A szerző felvétele
A többnyire külföldön ismert nonkonformista művész nem először lepi meg közönségét: volt, amikor kakukktojásokat osztogatott egy modern művészeti tárlat résztvevőinek, máskor hajléktalanokat traktált étellel-itallal tíz napig, feladatul szabva nekik, hogy megfessék sátraikat.
„A hatalom kiváltsága felelősséggel jár” – jelentette ki Ft. Ferenc Ervin ferences rendi szerzetes a november 2-i tárlatnyitón, aki szerint az értelem és a szabad akarat az ember ajándéka, de a „jót szerető, mégis rosszat cselekvő” magatartás mélységekbe zülleszthet. Ami alól nem mentesek a romániai szenátorok és képviselők sem, akik halmozottan ki vannak téve a „hétfejű sárkány”, a hét főbűn kísértésének.
A bemutatott kiállítást, amelyen közel ötszáz, levélpapír méretű adatlapról a román parlamentben székelő honatyák tekintenek a látogatóra, jogosan illette a „különleges” vagy „érdekes” jelzővel méltató, műértő és egyszerű szemlélő egyaránt. A képek politikusokról és elsősorban politikusoknak szólnak, közvetve pedig a választási jogával élő vagy éppen nem élő állampolgároknak. Márkos elemző kiállítása a hét fő bűn – a kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag és restség – szerint próbál tükröt tartani a honatyáknak, önvizsgálatra, életük és munkájuk elemzésére biztatva őket. Nem sok sikerrel, ugyanis az előzetesen Bukarestben bemutatott képanyag tárlatnyitójára hasztalan hívta közös alkotásra és elmélkedésre a művész a honatyákat, egyikük sem jelent meg a számukra hirdetett workshopon. Csupán egyetlen képviselő asszony jelezte elektronikus levélben, hogy érdekesnek találja az ötletet. Márkost nem keseríti el a workshop sikertelensége, úgy látja, művészként sikerült elérnie, hogy ha a háttérben is, de elmélkedésre serkentse az érintetteket. „A továbblépéshez meg kell bocsátani. Elengedhetetlen, hogy elítéljük vagy megbocsátjuk a múltat” – hangoztatta a művész, mondanivalójához passzoló történelmi példát hozva alátámasztásul. Márkos szerint Kelet- és Nyugat-Németország 1990-es egyesülése úgy volt lehetséges, hogy a felelős politikusok előbb komoly önvizsgálatot tartottak, elemezték és elítélték a múltat, és a megbocsátással együtt le is zárták azt. Ám a politikához, akárcsak a művészethez, bátorság kell – és Márkos ezzel magyarázza a politikusok távolmaradását a tárlatról. „Az itt bemutatott szenátorok és képviselők mindegyike politikus, de kevés a valószínűsége, hogy bármelyikből államférfi lesz” – összegzett Ferenc Ervin atya, azt is hozzátéve: „ugyanaz a politikai forgószél, amely magas polcra sodorta, bármikor a földre is csaphatja őket.”
A nem hétköznapi tárlat november 14-éig tekinthető meg a gyergyói Pro Art Galériában, 16-ától Kolozsváron, a Mátyás-házban szemlézhet a közönség a honatyák – alternatív – fejlapjai között.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.