
A bukaresti magyar kolónia közösségformálói bontják le a román fővárosról alkotott sztereotípiákat abban az interjúkötetben, amelyet Vincze Loránt korábbi Életeink című rádiós beszélgetéssorozata alapján szerkesztett és tavaly Magyar Bukarest címen megjelent a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában.
2014. február 02., 17:572014. február 02., 17:57
Az egykori újságíró – aki jelenleg az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke – a kötet hétvégi nagyváradi bemutatóján emlékezett vissza arra, hogy évekkel ezelőtt maga is előítéletekkel költözött le Bukarestbe, de miután megismerte a várost, a helyieket, felfedezte a külvárosi negyedeket és a „magyar szigeteket\", pozitív tapasztalatokkal gazdagodott, és megbarátkozott a hellyel.
Az azóta Brüsszelben élő szerző korábbi interjúalanyai is felfedezték a város egyedülálló jellegét, és ráleltek a kelettel keveredő nyugati pezsgés kozmopolita varázsára. Szűcs László és Tasnádi-Sáhy Péter újságírók kérdéseire a szerző rámutatott arra, hogy bár az általa 2007 és 2008 között megszólaltatottak szubjektív élményein keresztül mutatja be a román főváros magyarjainak életét – így vannak eltérő meglátások –, mégis jellemző, hogy azok akik a jobb megélhetés, a munka miatt költöztek Bukarestbe, többnyire csak rövid távra terveztek a várossal.
Szándékosan nem politikusokkal készített interjúkat, hanem – mint ahogyan az a könyvbemutatón bejátszott interjúrészletekből is kiderült – a fővárosi diaszpóra olyan közösségformáló személyiségei szólalnak meg, mint amilyen az ott élő magyar háziorvos, jogász, lelkész, de megismerhetünk zenészt, közírót, fotóriportert, magyarországi diplomatát és üzletembert is.
Tapasztalataikból pedig kiderül: Bukarest nem egy „magyarfaló\" város. Bevallása szerint Vincze is megkedvelte, de akárcsak a „bevándorlók\" többsége nem otthonként gondol a városra, hanem egy átmeneti állapotként éli és élte meg Bukarestet.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
szóljon hozzá!