A bukaresti magyar kolónia közösségformálói bontják le a román fővárosról alkotott sztereotípiákat abban az interjúkötetben, amelyet Vincze Loránt korábbi Életeink című rádiós beszélgetéssorozata alapján szerkesztett és tavaly Magyar Bukarest címen megjelent a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában.
2014. február 02., 17:572014. február 02., 17:57
Az egykori újságíró – aki jelenleg az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke – a kötet hétvégi nagyváradi bemutatóján emlékezett vissza arra, hogy évekkel ezelőtt maga is előítéletekkel költözött le Bukarestbe, de miután megismerte a várost, a helyieket, felfedezte a külvárosi negyedeket és a „magyar szigeteket\", pozitív tapasztalatokkal gazdagodott, és megbarátkozott a hellyel.
Az azóta Brüsszelben élő szerző korábbi interjúalanyai is felfedezték a város egyedülálló jellegét, és ráleltek a kelettel keveredő nyugati pezsgés kozmopolita varázsára. Szűcs László és Tasnádi-Sáhy Péter újságírók kérdéseire a szerző rámutatott arra, hogy bár az általa 2007 és 2008 között megszólaltatottak szubjektív élményein keresztül mutatja be a román főváros magyarjainak életét – így vannak eltérő meglátások –, mégis jellemző, hogy azok akik a jobb megélhetés, a munka miatt költöztek Bukarestbe, többnyire csak rövid távra terveztek a várossal.
Szándékosan nem politikusokkal készített interjúkat, hanem – mint ahogyan az a könyvbemutatón bejátszott interjúrészletekből is kiderült – a fővárosi diaszpóra olyan közösségformáló személyiségei szólalnak meg, mint amilyen az ott élő magyar háziorvos, jogász, lelkész, de megismerhetünk zenészt, közírót, fotóriportert, magyarországi diplomatát és üzletembert is.
Tapasztalataikból pedig kiderül: Bukarest nem egy „magyarfaló\" város. Bevallása szerint Vincze is megkedvelte, de akárcsak a „bevándorlók\" többsége nem otthonként gondol a városra, hanem egy átmeneti állapotként éli és élte meg Bukarestet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!